Jó lenne a lambdákat is kigyüjteni, mert sok hőtechnikai szoftvernél azt kell megadni beneneti adatként. Tudtok ilyen táblázatot?

Köszönettel: Petri Gergő építész, matematikus

Gergő, ez jó javaslat, meg fogjuk csinálni

Kedves házigazda!

Nagyon nagy segítség ez a kis gyűjtemény. Később még visszanézek az oldalra, hogy jobban átböngésszem, de így elsőre is gratulálok.

Kornél

Ha jól gondolom a mértékegységek alapján => lambda=U* vastagság? HOMOGÉN ANYAGOKNÁL PL: Ytong 30 => lambda=0,3*0,4= 0,12 ,de
Ytong 38 => lambda=0,375*0,32 =0,12

A megadott általános adatokból amit leírtatok ez nem jön ki!

Én nem értek az egészhez, de mégis kaptam egy átlátható összefoglaló táblázatot, ami segít ebben a káoszban, amibe csöppentem építtetőként. Köszönöm!!! Roland

Köszönöm az információt!

Nagyon joo kis weblap! most talaaltalak meg benneteket. mint haazeepiitöö ees mint höökamera tulajdonos.probaalok een is a piacon elhelyezkedni. joo eggyütmüüköödeest. üdvözlettel: manolakis tamas

Szia,
építkezem. először. tényleg hasznos az oldal, de felmerült egy kérdés, amire nem találom a választ, hátha te segíthetsz:
POROTHERM 38NF + 0cm DRYVIT U= 0,4258
és a
POROTHERM 38NF + 6cm DRYVIT U= 0,2299
között jelentős a különbség, azt látom, mindenképpen szigetelni kell. de a kivitelezőm az 5 és a 10 cm közötti kérdést tette fel nekem. vajon ad-e ez akkora különbséget, hogy megérje?
Köszi

Szia! Köszi, sokat segített az oldal.További sok sikert. maci

Szia! Ez egy szuper kis oldal!

Belezavarodtam a számolgatásba. Segits lécci!
Az U értéket ugye úgy kapom meg, hogy a fal vastagságát elosztom a lambdával, majd veszem a hányados reciprokát?!
Hát ha ez így van, akkor 20 cm vb. esetén 0,2 /1,55-tel és annak a reciproka nálam borzasztóan nagy 7,75. A táblázatodban pedig csak U=3,03.
Most akkor mennyi egy panel ház U értéke?
Előre is köszönöm.

Levél ment, köszönöm

Megérkezett, köszi.
Hááát ezt azért nem tudom „benyelni” azonnal.
De küzdök vele….

Jó napokat kívánok!

Megköszönöm, ha megkaphatnám én is az excel táblát. Ugyanis még én is csak tájékozódom a lambda, U ügyében.

Lehet egy kérdésem? Kb. mennyi egy régi építésű faszerkezetes födém (gerendákon alul, felül deszkázat + felül kb 5 cm vályog-tapasztás) U értéke? Szóval érdemes-e szigetelni és milyen mértékben?

Köszönettel és természetesen egy nagy BUÉK-kal!
Üdv: Gábor

Szerintem nagyon hasznos kis oldal ez, különös tekintettel a példaadatokra, és a korrektül megválaszolt fórumkérdésekre. Ha bele akarnék kötni valamibe, akkor az a szavazás lenne. (kell-e energia tanúsítvány? – először járok az oldalon, nem tudom, hogy változik-e a kérdés)

Szerintem érdekesebb kérdés lenne ez:
Ön szerint mennyit ér (ön mennyit fizetne) az energia tanusítványért? (2000, 20000, 200000)
vagy
Ön szerint mit kellene belefoglalni az energia tanusítványba? (energiaigény(/év*nm); energiaigény(/év*nm) valamiféle standard fogyasztóra vonatkoztatva; az összes maszlag, amit az I-II-III szint már tartalmaz.)

Köszönöm ez értékes informácio volt,mert sok szigeteléssel foglalkozó kivitelezőnek fogalma sincs ezen értékelről.Még nem is hallott rola,de már csinálná.Kösz.

Számos ismeretterjesztő csatornán említették már az Aerogel-t, mint kivételesen jó hőszigetelő anyagot. Úgy tűnik végre az építőipar követelményeinek megfelelő változatban is elérhetővé vált! (Igaz egyelőre talán csak USA-ban, s még az ára is kérdéses.)
.
Honlap: https://www.aerogel.com/markets/building.html
PDF: https://www.aerogel.com/Aspen_Aerogels_Spaceloft.pdf
Youtube: https://www.youtube.com/watch?v=G2TbHTU-QNs
Wikipedia: https://en.wikipedia.org/wiki/Aerogel
.
Kiváncsi vagyok, az urak építész szemmel miként vélekednek e termékről. (Talán a mobil házakról kialakult negatív képet is más megvilágításba helyezi – technikai oldalról legalábbis.)
.
Kellően áttetsző és megfelelő mechnanikai tulajdonságokkal rendelkező változatot is igértek (ablakok kiváltására/szigetelésére), de azt egyelőre nem tudni, mikor lesz belőle kézzelfogható, piacérett termék.

Jónapot!

Ha jól tudom az érvényben lévő TNM rendelet nem tér ki arra, hol kell a számításba bele kalkulálni azt, hogy a fűtött tér nány celzius fokra lesz felfűtve. Pl. ha csak temperálok egy belső teret az hogyan folyásolja be a számítást?
Az energetikai számításba ezt hol, és hogyan kell beépíteni?

Tisztelettel: Dani Egerből

Tisztelt címzettek!

Hőszigetelés előtt állunk. Egy 16 lakásos társasház. Azt próbáljuk eldönteni, EPS vagy szálas szigetelővel csináltassuk? A 10 cm-es egyre inkább elterjed, ahogy nő az energia ára.

1. kérdés: Mennyi a szálas, és mennyi az EPS rendszerek hőszigetelő képessége azonos vastagság esetén.
2. kérdés ugyanezekre vonatkozóan, milyen a hangszigetelési összehsonlítás?

Miért van az, hogy a nagy épületeken többnyire szálas szigetelést, a kisebbeken meg inkább EPS szigetelést látni?

Köszönöm a válaszokat.

Üdvözlettel, Jenő

Köszönöm a meglepően gyors reakciót!
Hasonlót hámoztam ki magam is, hogy lényegében hasonló a szálas és az EPS rendszerek hőszigetelő képessége. Miközben az EPS az kb. 1000 Ft/m2 a szálas pedig akár 4000 is van. És nem értem…, vagyis, valami azért van… Ha azt mondjuk, tűzvédelmi okből kötelező…
Ha mondjuk féláron veszik akkor is duplájába kerül
Az építőipar semmit sem szeret duplájáért venni…
Hangtechnikailag mennyivel jobb a szálas? 3-szor?

Van szálas, kevésbé tömör, az kb annyiba kerül mint az EPS. Ha azt bevakolják dupla hálóval akkor mi történik? Lehet, hogy butuska a kérdés, bocs.
A grafitos az a szürke? Minden szürke grafitos?

Köszönettel, Jenő

Bocs még valami…
Mi a véleményed a „hőszigetelő” festékekről?

Avitop, https://ervintop.linszter.com/

Thermoshield, https://www.thermoshield.hu/

Kicsit brutálisnak tűnik az áruk (600-1000 netto festékár/m2 Megérik ezek a pénzüket?
Egy ismerősöm próbálta tesztelni az Avitop-ot és ugyan taktilisan melegebbnek érezte, mérve a hőmérsékletek nem ezt mutatták…

Kösz üdv, Jenő

Szia!
Tehát igazából nem tudjuk, nincs rá tapasztalat. Elfogadjuk, hogy a tömörített a vakolható és pont.
Hangszigetelési adatok meg nem igen vannak…
Azt azért lehet tudni a szálas lényegesen jobb hangszigetelő, de mennyivel azt nem tudjuk.

A „hőszigetelő” festékekről nem ejtesz szót…??

Köszönettel, Jenő

Tisztelt cím!

Építkezés előtt állok és a tégla vastagságáról kellene dönteni. A kivitelező szerint elég a 30-as NF Porotherm megfelelő szigeteléssel (vagy 8cm Dryvit vagy 8cm kőzetgyapot). Viszont az ismerős „szakértők” azt mondják, hogy mindenképpen 38-as (NF) kell. Az ön által fent közölt táblázat szerint nem igazán van különbség a hőszigetelésben, nekem viszont jelentős költség növekedést okozna a vastagabb tégla. (Nem a beszerzési oldalon, hanem mert bruttó nm alapján számol a generálkivitelező, ami kb 1,5 milliós különbséget jelent. Az lenne a kérdésem, hogy van valós, igazán lényeges különbség 30 és 38 között, vagy ez csak olyan magyaros „legyen benne elég anyag” mentalitás?

Válaszát előre is köszönöm
Csaba

Köszönöm a gyors válaszát! Kéményt tervezek, de csak a kandallóhoz, erre majd rákérdezek a tervezőnél. A beépítettség tekintetében bőven beleférünk a építési előírásokba, csak a kivitelező fix négyzetméterár x bruttó alapterület kalkulációja miatt nem mindegy, hogy mennyi a bruttó nm. A vékonyabb téglával kevesebb jön ki, és ha ez nem csökkenti a hőtartást és nem növeli a fűtés költséget (érzékelhetően), akkor ezt választom.

Ha nem probléma lenne még egy kérdésem. Amit még el kell döntenem, hogy kiemeltessem-e a házat a teleksíkból kb 30-cm-el (a normál vasbeton sávalapon felül). Ezt is többen ajánlották. Pontosan viszont nem értem mi lenne az előnye. Talajvíz ellen véd, vagy hőszigetelés? Kb 200 000Ft lenne, nem tudom meg éri-e?

Köszönöm
Csaba

Köszönöm a válaszait! Sokat segített.

További szép napot!

Csaba

Tóth Jenőnek.

Szálas és a PS szigetelések közti alapvető különbség az, hogy az egyik átengedi a nedvességet, míg a másik nem.
A nedvességfelvétellel viszont rohamosan csökken a hőszigetelés.
Hangszigetelés terén egyik sem javít érezhető módon, hiszen nincs tömegük, ami elnyelné a hanghullámokat. Számtalan helyen a PS-t használják, bevált dolog. Valahol viszont egyszerűbb a szálas anyagok használata.
Én mindenképpen PS-t javasolnék, de mivel ekkora épületről van szó, elgondolkodnék, érdemes-e 10cm-el szigetelni (meg egyébként is). A m2 árból maga a PS nem sokat dob (pl egy AT-H80), viszont a +cm-eknek érezhető hatása lesz. Ha átlagos minőségű ablakok vannak beépítve, a 15-20cm között próbálnám inkább a homlokzatot.

Csabának.
Semmiképp sem érdemes vastagabb falszerkezetet építeni, mint amekkora statikailag szükséges. Az a +8cm árba sokkal több, mint az azzal hőszigetelésben felérő 2-3cm PS. Sőt, ha hőszigetelés lesz, vakolni sem kell. Új háznál is alap a 15cm PS.
A hőtartáshoz pedig a belső síktól mérve max 10cm-t lehet figyelembe venni számításnál, szóval mindegy, hogy 30 vagy 38cm.

Köszönöm a megerősítő válaszokat.
Magunk is az EPS80 10-12 cm fele gondolkodunk…

Köszönöm, Jenő

Most olvastam fentebb az argon és a levegő lambda érékét. Gázoknál ezt megtévesztő így feltűntetni (még ha igaz is), hiszen ha van pl egy 10cm vastag zárt gázrétegünk, annál a hőátbocsátás nem a megszokott módon számítható.
Sőt ebből nem is lehet kiszámítani pl egy üvegezés U értékét.
Gázoknál van egy úgynevezett egyenértékű hővezetési ellenállás, ami nem tudom hogy mért vagy számított, de nem ugy függ a vastagságtól, ahogy várnánk. Üvegezésnél ezt még a felületi bevonat és annak az emissziós tényezője is befolyásolja.
Ha van esetleg erre vonatkozóan hiteles információ, ami ezt összegzi, hasznos lenne.

szia!

Köszönöm az itteni hasznos információkat!
Tudnál küldeni egy normál falnak a hőátbocsátási számítását – részletes lépésekkel? A külső-belső hőmérséklet-különbség figyelembevételével együtt.
Előre is nagyon szépen köszönöm! Minden jót!

Nagyon köszönöm!

Tisztelt fórumozók!

Tud-e esetleg valaki arról, hogy a 2009 január 1. óta hatályos 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletnek (nevezetesen: épületenergetikai tanúsítvány kiállízása új építésű ingatlan használatbavételi engedélyezése előtt) megszületett volna a végrehajtási utasítása? És ha nem született ilyen, akkor kell-e ezzel foglalkozzon az építtető, illetve az illetékes építésügyi hatóság?

Köszönettel:

Járai Péter

Köszönöm a gyors választ. Kérdésem egyébként pont abból fakadt, hogy a kormányrendelet mindenről beszél, éppen csak az ügyben illetékes hatóságot nem jelöli meg. Az új ingatlanokra vonatkozóan mindössze egy határidőt foglamaz meg („… legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig”), de hatósági feladatot, vagy jogkört nem állapít meg.

Zűrös a helyzet, mert a megkérdezett építésügyi hatóságok – joghézagra hivatkozva – hárítják maguktól a kérdést, illetve a használatbavételi engedély kiadását a mai napig nem kötik érvényes energetikai tanúsítványhoz. No comment.

Járai Péter

Jó napot!

Azt szeretném megkérdezni, hogy extenzív zöldtető esetén hogyan számolják ki a hőátbocsátási tényezőt? Mármint pl. 15cm földnek mennyi a hőátb. tényezője? vagy azt is ki kell számolni? Mivel ‘könnyűszerkezetes’ a zöldtető, tehát vb. födém helyett acél trapéz fut végig, ezt pedig rácsos tartó támaszt. És a 15cm föld és a trapéz között mennyi hőszigetelést ‘illik’ tenni?
Áron

köszönöm

Kedves Koós Miklós!
Fafödémünket kőzetgyapottal szigeteljük, a kérdésem az lenne, hogy probléma-e, ha két (vízszintesen) kőzetgyapot tábla között levegő hézag van?
Tehát úgy nézne ki, hogy 15cm a gerenda és 10 cm-es kőzetgyapot tábla menne közé. Marad 5 cm levegőrés. Majd rá a deszkák és arra még kőzetgyapot leterítve a teljes padlástérben.
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
Nikoletta

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ! Sokat segített!

Illetve még egy kérdés, ha ezek a deszkák hézagosan vannak lerakra (3-4 cm hézag), de teljesen le van takarva szigeteléssel a teteje, akkor így ki tud szellőzni a levegő?
Köszönöm!

Köszönöm!

Tiszteletem!
Szeretnék érdeklödni, szigetelőanyagvásárlás elött állok és találtam, lényegesen olcsobb szigetelést. Csak az a probléma, hogy semilyen jelöléssel nincs ellátva, álítólag EPS vagy EPN 100 as, tehát lépésálló, a mérete 20cm X 200cm (szélességX hosszúság) és 14 cm vastag. Kérdésem az lenne, hogy hogy tudom megállapítani, hogy lépésálló e, tehát asszem 100kpa kell kinirnia, de azt, hogy kell átszámolni kb. ra és mekkora felületen kell ezt mérni? A másik kérdésem az lenne, hogy úgy tudom at épitési polisztirol égéskésleltetőt tartalmaz, a másik nem, tehát ha meggyujtom, hogy kell reagálnia? Vagy milyen modszerrel lehet megállapítani, hogy ez valóban, felrakhatom e a homlokzatra, valamint az ajzatbeton alá?
Segitségét előre is köszönöm, nagyon fontos lenne.
Üdvözlettel:
Sinka Mihály

igen ebben igza van, de mégis átszámolni a 100kPa alt , hogyan kell kg ra és mekkora területre. Ha jol tudom az építési olisztirolhab és a másik amit pl. csomagoláshoz használnak, csak abban van különbség, hogy az építésiben van égéskésleltető és valamivel lassaban égg. De ebbe sajnos nem vagyok biztos.. És azt nem tumom ,hohy U értékben van- e eltérés? Segítségét előre is köszönöm.

Szia!

Örömmel láttam meg az oldalad! 🙂

Az én házam 30NF porotherm teglabol keszult.
Ha rárakok 10cm polisztirolt tiszta sor, hogy jobb a hoszigetelese.
A kerdesem az lenne, hogy 0 fokos kulso homerseklettel, 20 fokos belso homersekletet tartva
menyivel kell kevesebbet futenem arányaiban…ablakok ugyanazok…stb. s hogyan tudom kiszámolni.

A masik kerdesem az lenne, (ha lehet még 🙂 )
Tetőszigetelésnek a szarufak koze beraktam 15 cm gyapotot 0.042eset ezzel milyen szigetelest ertem el, szukseges-e meg vastagitani, pl a lecezes koze 2cm polisztirolt vagy elforgatom a bramac lecet es igy 5cm…?
A retegrend kintrol igy nezne ki
cserep
legres(max 3 cm 🙁 )
folia (nem tükrös, s talan nem pára áteresztő)
15cm gyapot (0.042-es)
2cm polisztirol
gipszkarton

Köszönöm előre is a segítséget!

Talaltam egy oldalt ami sokaknak segíthet a konnyu megeri-nem eri meg szamolasban… persze ha van benne valami igazsag, ezert kerem a velemenyed.

https://www.baumit.com/baumit/hu/main1/sub1/17379/index.shtml

„Egy ún. „ököl-szabály” – azaz a nagyságrendeket érzékeltető számítási metodika – szerint, ha az U értéket megszorozzuk tízzel, megkapjuk, hogy egy szezonban hány köbméternyi elégetett gáz energiája megy veszendőbe a falakon keresztül.
”

Persze teszek belso oldalra hotukros parazaro foliat. Az nem gond ha a cserep oldalan is PÁRAZÁRÓ van, s az nem hőtükrös… esetlegesen erdemes berakni a cserepoldali foliara egy hőtükrös paraateresztőt ráadásnak ( A déli oldalon még nem készült el a szigetelés, ott még tudok módosítani…?

A 15cm uveggyapotot(weboldalak segitsegevel) kiszamolva 2,6 ami nekem elegendőnek bizonyulhat, de ismerosok meg 10-15 cm-ert ajanlanak…sajnos ahoz már lécezni kellene.

2009. február 20., 23:52 Tóth Jenő

eppen en is gondolkodom belso hoszigetelesen hatha,
viszont a thermovital azt irta hogy az egesz szobat fessem ki (4*6*2.7 ~ 54 m2) hogy egyszinu legyen 🙁 viszont nekem csak a fal alja nedvesedik… az is csak a kulso falon 10m*0.5m ~ 5 m2…
ez igy nagyon felejtos de a masik az Avitop azt irta hogy :
„Átfesthető más színre, vízzel hígítható festékkel.”
na ha ez igaz hat en a felujitas soran beprobalom a 4 litert ami 10e…

Tisztelt Koós Úr! A ZBR-pályázat KESZ-programjánál a tervezett állapotnál még rosszabb kategória adódik!Nem hibás a program? SOS! hfcs

Tiszteletem!

Érdeklődnék, hogy minden tényezőt (ár, szigetelő képesség, pára átersztő képesség) figyelembe vételével mit tart célszerübbnek: porotherm 30 NF+ 10cm szigetelés vagy a porotherm 44 HS falat hőszigetelő kötőanyaggal és hőszigetelő alap vakolattal.

Válaszát köszönöm!!

T. Koos Úr !

Az üvegtéglafal U értékét, vagy lambdáját keresem. Kérem segítséget
Köszönettel:Péter

Tisztelt Koós Miklós!

6 lakásos tömbházban földszinten lakom, mely kívülről szigetelve van, ha jól tudom 5 cm-es „hungarocellel” azt hiszem ez a népies neve. A háztömbünk csúszózsalus megoldású vasbeton szerkezet (Egy KTSZ építette 23-24 évvel ezelőtt). A háló szobánk egyik külső fala „tűzfal”, teljesen szabadon áll. A másik szabadon álló (külső)falon van a radiátor és az ablak, melyben tavaly hőszigető üveget tetettünk. A 3. és 4. fal lakáson belüli. A lakás alatt garázsok, illetve a közműfolyosó található, melyek mennyezete szintén szigetelve van (igaz néhol már kicsit eleresztett a ragasztás). A szoba parkettás, alatta hagytuk az eredetileg kapott padlószőnyeget.
Ezen a télen igen hidegnek tűnt ez a szoba, ezért arra gondoltam, hogy legalább a tűzfalat belülről szigeteltetni kellene, de tanácstalan vagyok, hogy szabad-e, és ha igen milyen szigetelő anyaggal lehet. Valahol azt olvastam, ha kívülről már van szigetelés akkor belülről nem szabad, mert „befullad” a fal. Ez az állítás igaz-e a vasbeton falra is? Milyen anyaggal szabad szigetelteni? Várom szíves válaszát!

Tisztelt Szabadi Ferenc József!
Felületes olvasó vagyok, ezért nem találtam, kiknek, milyen alkalmazásra készült az u-kalkulátor…
Ha pont konkrét épületenergetikai számításokra készült volna, keresném benne, hogy többrétegú szerkezeteknél, az egyes rétegek egymásra hatását hol lehet figyelembe venni (pl. habosított múanyagon a ragasztó, vékonyvakolat jelentősen rontja a lambda-értéket, stb,) Sok, és hasznos az adat, köszönet jár a feldolgozásért, no meg a szerkesztésért is, mert az is áttekinthetö. Aki sokst dolgozik félkész födémszerkezetekkel, biztosan tudná a kívánságlistát bővíteni!

Amikor a radiátor és kazánméretezést tanultam – és családiház szereléseknél gyakoroltam, a megszokott műszaki paramétereken kívül olyanok is szerepeltek, hogy melyik az az egyetlen kazánméret, amit az ÁFÉSZ hajlandó szállítani, vagy mi várható attól az AS kazántól, amit a harmadik falu patkolókovácsa fog vasba álmodni. Radiátort meg nem választani kell, hanem venni és beépíteni, legfeljebb átalakítjuk a rendszert! Szerencsére, ezen már túljutottunk, de azért egy kávé mellett szívesen elbeszélgetnék arról, hogyan méretezzünk kazánt, radiátort…
Jó lenne, ha néhány öreg is megszólalna!
tisztelettel és köszönettel
Tanúsító

Ha egy B30-as téglát veszek alapul és rápakolok 5cm kőzetgyapotot akkor milyen U értéket kapok? Mi van ha megduplázom 10cm-re?
Mi a véleményetek erről a technikáról?

[re=78999]yager01[/re]:
0,52 és 0,32 vakolva számolva, de mi a kérdés, kíváncsi vagyok? Ahhoz, hogy milyen falat válasszunk az U értéken kívül számos tényezőt figyelembe kell venni.

Kedves Huszti István.

Hogy mi a kérdés? Nem is tudom. Sok van! Építkezés előtt állok és információt próbálok gyűjteni. Jelenleg olvasgatok, és keresem a megfelelő építészt, aki energiatudatosan tud nekem tervezni egy max. 130m2-es egyszerű családi házat….. és fontos, hogy ezt nem 1 – 1.5 M Ftos áron teszi.

Azzal kapcsolatban is próbálok dönteni, hogy miből lenne érdemes építkezni. Mint írtam fontos szempont az energiatudatosság , és a lehető legtermészetesebb éllettér kialakítása…és mindezt úgy, hogy nincs élére állítva több millió Ft-om. (kevés kp. + hitel) Kezdetben szimpatikusak voltak a különböző cégek (nem reklámoznok) által forgalmazott zsalu rendszerű kívül belül szigetelő felületet tartalmazó, betonnal kiöntött szerkezetek, de ahogy egyre többet olvasok úgy távolodok el ettől a lehetőségtől. Mostanában olvastam valahol, hogy a kisméretű tégláknak nem rossz a hőtároló képességük és megfelelően leszigetelve elég jó „k” / „U” értéket lehet elérni vele. Azért gondoltam, hogy a B30-as tégla jó választás lehet, mert ha minden igaz olcsóbb mint a manapság divatosabb POROTHERM NF téglák. És azért kőzetgyapot, mert az talán jobban lélegzik, és természetesebb mint egy nikecel szigetelés. Ezzel a variációval és jó minőségű 3 rétegű nyílászárókkal talán megteszem az első lépést az energiatudatosság, és a természetesebb élettér felé. Legalábbis ezt gondolom most. Lehet, hogy més olvasok egy kicsit, kapok pár tanácsot, infót tapasztalatot, és változik az álláspontom.

Ha igaz amit írsz akkor a 10cm-es kőzetgyapot szigeteléssel ellátott vakolt fal tudja a 0,32 U értéket. Az oldalon található cikk szerint elvárás lehet 2019-re a 0,22-es érték. Szívesen teljesíteném már most is ezt a szintet, de kérdés, hogy megéri e? Nyerek e vele annyit amennyivel többe kerül?

[re=79009]yager01[/re]:
Így már könnyebb a válasz. A kollégák egy része biztos felkapja a fejét, a B30 elvileg nem rossz megoldás. Előnye mondjuk a PT téglával szemben, rosszabb hőszigetelő, ezért és a nagyobb testsűrűség miatt a fajlagos hőtároló tömege (csak emlékezetből) kb. ötszörös. Jobb a hangszigetelő képessége. Viszont ha jól emlékszem falazat drágább – most nem tudom a pontos adatokat.
A külső hőszigetelés növelése ebben az esetben biztos megéri, sőt talán növelni is érdemes.
Mint mondtam számos szempont van még, pl. épület alaprajzi, falazati rendszere, statikai szempontok, szerelés-rögzítés, hőcsillapítás, késleltetés, helyi anyagbeszerzési lehetőségek, kivitelezési érzékenység, a fal összvastagsága, stb, stb. Általában nem lehet egy adott falazatról azt mondani, hogy ez az igazán jó, mindig a helyzet adja meg.
Hogy valami konkrétabbat is mondjak én az utóbbi időben még takarékos házaknál is el tudtam fogadtatni – az amúgy nem a legolcsóbb alapfalat tartalmazó – SILKA20 falat 16 cm külső hőszigeteléssel, aminek az U értéke 0,2 körüli és nyáron hasonlóan működik, mint egy 45-ös tömör hagyományos téglafal és az egész csak 37,5 cm vastag. De lehet, hogy neked nem ez a jó.

Látom sok kérdés merül föl egy építkezés elvi elindítása előtt is. Valamivel olcsóbban is össze lehet hozni egy tervet, de ha az több mint engedélyezési, akkor az összegek reálisak. Érdemes figyelembevenni hogy ezzel az összeggel rendkívül komoly pénzeket lehet a későbbiekben megtakarítani mind a kivitelezésnél, mid a fenntartásnál ha a terv valóban jó. Ügyvédnek, közvetítőnek gondolkodás nélkül többet is kifizetnek. A kb. 130m2-es ház valóban nem túl nagy. Sík, egyszerű terepre, egyszerű szabályozók betartásával olcsóbb, egy kemény lejtős terepre magától értetődően már a tervet is drágébban lehet összehozni pl. a részletes talajmechanikai vizsgálatok miatt is.
A hőszigetelés tekintetében érdemes a szigoró szabályozók elébe menni. passzívház vagy aközeli értékek rövid időn belül meghálálják a pénztárcát és a belső komfortérzést. A komoly hőszigetelés viszont nem engedi a „lélegzést”. Ráadásul a kőzetgyapot önmagában nem elég, elé kell a szendvics másik fele ami nagyon megdrágítja ezt a falat. Extra szélességű alapozás, a külső fal megfelelő összekötése a belső teherhordóval. Van ilyen szép számmal, de a luxuskategóriában. Aki ilyet megengedhet annak a legkevesebb az 1-1,5M hivatkozott tervezési díj költsége. Bevált tapasztalataim: saját és néhány házam Ytong+polisztirol, sok házam Porotherm+polisztirol és szintén sok házam (köztük 8 társasház) a polisztirol zsaluzóelemből. Belső élettérben mindhárom fajta teljesen azonos értékű, melyekhez személyes látogatást biztosíthatok. Nyáron hűvös, télen meleg. Igazából az anyagválasztásnál legtöbbször érzelmi okokat látok amit tiszteletben tartok. Árban sincs sok különbség, csodák sincsenek. A polisztirolzsalusnál némileg kisebb falvastagsággal is megoldható ugyanaz a szigetelési érték és a belső vékonyabb szigetelésnek is megvan a funkciója. Ez akkor lényeges, ha szűkös a beépíthető terület. A függőleges szerkezeteken kívül még fontosabb a zárófödém, ugyanis a meleg levegő fölfelé száll. Azt mégjobban le kell szigetelni. Oda viszont a fallal ellentétben az egyik legolcsóbb megoldás a kőzet vagy üveggyapot paplan. Egyet javaslok, egy alapos tervezési programot felállítani és egy koncepciót, amely az egész épületen végigkövethető.

Úgy látom nagyon jó helyre keveredtem. Hozzáértő emberek akik hajlandóak időt szakítani a válaszokra, és nem utolsó sorban türelmesek a tájékozatlan kérdezővel szemben! Köszönöm mindenkinek aki hozzászólt a témához! 🙂

Első sorban a B30-as tégla olcsósága volt az ami miatt felcsillant a szemem. Abba nem gondoltam bele, hogy kis mérete miatt ugyanakkora hasznos területre vetítve lényegesen több kellhet belőle. (most lenne jó konkrétumokról beszélni, és számolni) Azt sem kéne elfelejtenem, hogy a B30-as téglához mindenképpen több habarcs is kell, és egy jó szaki aki tud normálisan dolgozni vele. Ez is szempont volt egyébként mikor a zsalus rendszerek felé kanyarodtam. Egyszerűen össze lehet pakolni, kisebb az emberi tényező által okozott hibázási lehetőség. Sajnos a környezetemben nem tudott senki normális kivitelező brigádot ajánlani ezért is gondoltam, hogy a zsalus, betonos „legó” megoldás jó lehet.

Sőt..azt sem tudtam, hogy a kőzetgyapot szigetelés esetében kell egy külső előtét fal is. Így már tényleg elvetendő a költséghatékonyság szempontjából a B30+kőzetgyapot. Kőzetgyapot, vagy EPS, vagy akármilyen szigetelő anyag esetében ha jól értem akkor kell meleg oldali szigetelés is ami párazáró funkciót tölt be. Nem tudom mennyire gondolom jól, de ezt meg lehet úgy oldani, hogy gipszkartonnal fedem le a falat, úgy, hogy párnafákat használva légrést hagyok gipszkarton és a belső falfelület között? A levegő szigetel, és elvileg megoldhatja az említett párazárást is. Sőt..a gipszkarton miatt egyenletes sima falfelületet kapok…

Egyébként ha már tervezésről beszélgetünk, akkor mik az első lépések? Miből kell kiindulni? El lehet úgy kezdeni tervezni, hogy fogalma sincs az embernek, hogy miből akar építkezni? Úgy értem, hogy megvan a telek, megvan az elképzelés, hogy milyen házat szeretnék. Mindezt megtervezni, úgy hogy már figyelembe vesszük az energiatudatos tervezésnél fontos szempontokat (nem tudom, biztosan vannak ilyenek??…árnyékolás…stb) majd ha ez kész akkor elkezd az ember tervezgetni, hogy miből is a leggazdaságosabb az építkezés, és persze mi az ami megfelel az igényeknek. Ilyenkor már pl. rendelkezésemre áll az, hogy hány m2 falfelület lesz. Tudnék egyből számokat mondani B30-as tégla, vagy PT 30NF…stb esetében. Azaz lehetne egy előzetes kalkulációt csinálni. Tudom pl. hogy nekem cél egy 0,2 körüli U érték, akkor elkezdem nézegetni a különböző lehetőségeket, hogy ezt mivel tudom megvalósítani és melyik megoldás a legkedvezőbb a pénztárcámnak. Mennyire járható út ez …?

Írtátok azt is, hogy az 1M Ft körüli tervezési díj reális lehet. Ez most a komplett engedélyezési tervet jelenti, kiegészítve a gépészeti és egyéb kivitelezési tervekkel? Lehet el vagyok tévedve, de ez szerintem horror. Mondjuk inkább csak tájékozatlan vagyok. Ha mondjuk kulcsra készen veszünk egy 130m2 körüli házat a fent részletezett elvárásokkal és mondjuk megáll mondjuk 20M körül az ára akkor abból 5-10% a tervezési díj?

Ez az István által írt „SILKA20 falat 16 cm külső hőszigeteléssel, aminek az U értéke 0,2 körüli és nyáron hasonlóan működik, mint egy 45-ös tömör hagyományos téglafal és az egész csak 37,5 cm vastag. De lehet, hogy neked nem ez a jó.” felkeltette az érdeklődésemet…lehet kicsit utána kéne olvasnom.

[re=79009]yager01[/re]: Ennyi jótanács után már nehéz újat mondani. Ha már megismerte, és el is tudja fogadni a polisztirol zsaluszerkezetes technikát, keressen rá a neten a fabetonra! Lényegében ugyanaz, csak a zsaluzóanyag cementkötésű faforgács. Tapasztalatból tudom, hogy kiváló közérzetet biztosít, páradiffúzió szempontjából lényegesen jobb bármelyik polisztirol szigetelőanyagnál, szigetelő képessége viszont alig gyengébb. Ára is barátságos.
Tervezési díjjal nem érdemes takarékoskodni, de a terv minőségét ellenőrizni ajánlott – ne a nevet, a teljesítményt fizesse meg! Bármilyen anyagot is használ, a páradiffúzió számítása nem hagyható el! Ha most takarékoskodik a szigetelőanyaggal, utólag növelni a vastagságát nagyon költséges.

Nem jelenik meg az írásom! Már többször is beillesztettem, de sehol semmi !! Mi lehet a gond?

Kedves Miklós!
Megértettem az üzenetet köszönöm szépen. De sajnos egyik üzenetem után sem jelent meg a mellékelt szöveg… Lehet figyelmetlen voltam de én nem láttam semmi ilyesmit..

Sziasztok!

Segítsetek nekünk, kérlek!
Hogyan lehet kiszámítani egy 25, vagy 30-as pincefalazóból, 10cm levegő és 10 cm-es válaszfal elemből álló falazat hőátbocsátását? 30 tégla/10 levegő/10cm tégla

Előre is köszönöm! Hunnita

Köszönöm a választ! Tehát az hogy a fent megadott értéket beírom a kalkulátorba és megadok 10 cm vastagságot, a kapott érték nem reális. Túl szép lett volna 😀 a 0,251 w/m2k. Az alulról felfelé és a vízszintesen meghatározás pontosan mit ír elő!

Köszönettel:

Szabó András

Az ötlet amúgy alkalmazott. Svájcban élő, építőiparban dolgozó barátommal beszélgettem és mivel én is családi házban élek beszélgettünk a különböző megoldásokról. Ő annyit mondott hogy tégla, luft és fa vagy bármilyen külső határoló. A vele szemben álló szigetelőanyagokra csak annyit mondott, hogy modern, de ez bevált. Én pedig nem tudom :D, és minden információt köszönök!

[re=79121]Szabadi Ferenc József[/re]:
A légréteg hőszigetelő képességének változásáról a légréteg vastagságának függvényében feltennék szívesen egy diagramot, de nem tudom hogyan kell képet feltölteni.

[re=79022]yager01[/re]:
Azokat a kérdéseket, amiket felvetsz nem neked kell megválaszolni, hanem a tervezőnek. Neked azt kell tudni, hogy hogyan szeretnél élni – tapasztalom, hogy a tervezésnél derül ki, hogy ez nem is egyértelmű dolog – a tervező dolga pedig építészetileg megadni a számodra optimális választ, megoldásokat. Minden eset más, minden esetben a tervezőnek válaszolni kell az olyan kérdésekre is, hogy pl. a B30 U értéke mennyi szigetelve, még ha a tervező már ezt több százszor megtette.
Ne törd a fejed, hogy milyen tégla, fal, födém stb. Ha erre neked kell választ keresni, akkor még nem beszéltél építésszel, vagy a terveződ nem építész.
Értem, hogy mi az indíttatás, manapság elárasztják a világot „receptekkel” – „profi falazat”, „bölcsek köve”, „passzívház”, stb. Ezek ócska címkék, még az is lehet, hogy valamelyik jó is neked, de egy család élete és a tervezés nem erről szól.
Ami az általam megadott falat illeti, ez sem az elsődleges, csak egy példát mondtam, de ha valami érdekel szólj.

Tisztelt Koós Miklós Úr

Nagyontetszik a honlap,Sok érdekességet olvastam.
Beraktam a KÖNYVJELZŐbe,

YTONG 30 tégláből épúlt(11éves) házban(üdülő) lakom.
Hőszigelni szeretném:
Így gondoltam.
(YTONG 30 + 30(3×10)cm kőzetgyapot(tartója perforált fém csatorna)
+ 3cm légrés + lindablemez).

Kérdéseim:Melyik típust ajánlaná(kőzetgyapot,márka), mit keressek az adatlapjukon?
Családi házzá szeretném átmínősíteni: Milyen alap előírásai vannak?

Előre is KÖSZÖNÖM a segítségét.

Tisztelettel
Szegedi Gábor
Pécs, Mecsekszentkút út 15

Szabadi Ferenc József: Köszönöm a tájékoztatást.

Mindenkinek üdvözlet. A napokban végzünk egy szoftverrel, ami az üvegszerkezetek nyári energiaátbocsátását vizsgálja. A következő fejlesztésünk a téli energiamegtakarítást veszi a középpontba, amihez személy szerint nem értek (a nyárihoz sem értettem, de sok-sok segítséggel és 2 éves munkával egész jó lett a programunk). A téli energiamegtakarítással kapcsolatosan lenne egy-két kérdésem (előre is elnézést az esetleges butaságokért):
1. Az U értéket miként lehet W értékben meghatározni. Ha 2,8-as üvegből 2,0-a lesz, ez azt jelenti, hogy 0,8 W/nm/óra -val kevesebb energia távozik az üvegrendszeren keresztül? Milyen időjárási viszonyok mellett mérik ezeket az értékeket (láttam olyanokat, hogy enyhe tél, erős tél, sőt nyarat is)?
2. Ha az első pont nem helyes, akkor hogyan lehet meghatározni az üvegrendszeren kiáramló energiát?
3. Amennyiben meghatároztuk az energiát, úgy miként lehet következtetni a felhasznált költségekre? Hűtőteljesítmény esetén a dolgunk egyszerű volt, hiszen minden klímának van leadott teljesítménye és felvett teljesítménye, így egyszerűen számítható volt a kérdéses energia mennyisége. A téli fűtésnél ez már sokkal bonyolultabb, de kérdés, hogy vannak-e tipikus értékek (kizárólag az üvegeket vizsgáljuk, minden más változatlan), pl. bizonyos méretű kazánrendszer átlagosan x mennyiségű gázt használ fel Y mennyiségű energia előállításához.
Előre is köszönöm a segítséget.

Üdvözlöm!
Parasztházam 10cm -es dryvittal van szigetelve. A falazat 60cm kő, kivétel az utolsó szoba egyik fala, amely 25cm vastag kisméretű tégla. Ez a fal zárt, fedél alatt lévő fűtetlen, dryvitos főfalakal körbevett helyiséggel határos. Erősen penészedett, majd 10cm dryvit került rá. A penészesedés alig csökkent egy év után, pedig táblázat szerint a szigetelt kő és téglafal hőátbocsátási tényezője ugyanakkora. Sem vastagabb szigetelés, sem más már nem fér el a „külső” oldalon. A szobában ytong előfal építésében gondolkozom, légréssel.
Kérem lásson el jótanácssal falvastagság, légrés-vastagság és egyebek vonatkozásában.
Köszönettel: Nándor

[re=80719]neander[/re]: [re=80723]Koós Miklós[/re]:
Így igaz minden.
IDÉZET: „A szobában ytong előfal építésében gondolkozom, légréssel.”…
Ez az elő fal teljes vakvágány.
Amennyiben máshol nincs penészedés, kizárólag a leírt falon/mentén, ott a födém/fal és/vagy fal/padozat pontokon/sávban/felületen egy komoly hőhíd lehetséges.
„Magyarítva” a felsorolt helyeken, esetleg egy-részén hiányos vagy nincs is hőszigetelés a meleg oldal és hideg oldal (pl. padlástér/tető/tetőtér” irányában..
Az épület jobb ismeretében ez behatárolható valószínű…
– hogy mi a helyes megoldás annak ismeretében derülhet csak ki(!)…
Ha fizikailag nem ismert az épület, csupa „takart csomópont van, rendelni kell egy hőfényképet a kritikus helyről, szakaszról és azonnal minden „kiderül”.
Ennek a birtokában már eldönthető, hogy mi a teendő, valószínű van/lesz rá egyszerű megoldás, a hőfénykép ára magasan megtérül a tapogatódzás helyett…
Ha valami ebből nem volt világos, a konkrét további kérdését Mr. „neander” szívesen kibővítem…

Üdvözlet!
Köszönöm gyors válaszukat. Kibővítem az előző leírásomat: a téglafal belülről nézve kb. 1m felett 25cm tégla. Alatta 60cm kő főfal, szigeteletlen, mert nem fér el a padlásfeljáró beépített létrájától. A telek erősen lejtős, ami miatt a lakrész utáni fűtetlen helység padlószintje kb. 2,5m -rel lejjebb van. A páratartalmat mérjük, rengeteget szellőztetünk télen is. A penészedő fal előtt teljes szélességben szobabútor van, amire a franciaágy mögött „légzőréseket” vágtam. Egy másik szoba északi falán már van előfal kisméretű téglából (az előző tulaj építette), ami remekül működik. Innen az ötlet. Elég nehéz így rajz nélkül elmagyarázni pontosan a szituációt. Jobb lenne ha meg tudnám mutatni…
Köszönettel várom válaszukat: HNándor

Üdvözlet!
En is kernem a 3 evvel ezelott emlitett excel tablazatot, ahol lambadbol U-t tudok szamolni 🙂
Elore is koszonom
Jozsef

Kedves Veres Péter!
A hőátbocsátási tényező (U) mértékegysége W/m2K.
Definíciója: a szerkezetekkel érintkezõ közegek hõmérsékleteinek egységnyi különbsége mellett egységnyi idõ alatt az egységnyi homlokfelületen áthaladó hõáram.
És bocs a gonosz megjegyzésért, de nem tudom megállni: Kedves Péter! Ha ennyire nincs tisztában alap-összefüggésekkel, miből gondolja, hogy az üvegszerkezetek nyári hőátbocsátását vizsgáló szoftver „egész jó”??

[re=81352]bauerj[/re]: Kedves bauerj! Köszönettel vettem tájékoztató válaszát. A szoftver egyébiránt a nyári besugárzott energiákkal foglalkozik, több energetikussal egyeztettem a kérdésben, akik folyamatosan követik a fejlesztéseket. A kérdés valóban nagyon naív volt, utánanéztem több szakemberrel beszéltem azóta és tökéletesen értem a megjegyzést, bár ha olyan területen kérdeznek tőlem valamit, amiben jártas vagyok, akkor én segíteni szoktam, ellentétben Önnel. Nem úgy születtem, hogy ezekhez a kérdésekhez értsek, de talán értékelni kellene, ha valaki törekszik arra, hogy megismerje az összefüggéseket. Szerencsére voltak kollégáik, akik valóban segítettek.

[re=81353]Veres Péter[/re]: Bármennyire is értékelem az érdeklődését,de úgy gondolom, a fórum kereteit szétfeszítik ezek a kérdések.
Lehet, hogy nincs igazam, akkor majd jön valaki, aki részletesebben válaszol.
Sok sikert a szoftverfejlesztéshez!

Tisztelt Fórumozók,

Google segítségével találtam az oldalra és nagyon hasznosnak tartom azt.
Mint a szigetelés terén teljesen járatlan, egy kérdéssel szeretnék Önökhöz fordulni:

Ki szeretnék költözni Duna-parti, erdélyi faházamba egész évre. A ház 49 m2 alapterületű, külső oldala 5 cm-es fenyődeszka, melyen belül 10 cm-es szigetelés található, azon belül pedig egy 1cm-es deszkázat. A fűtést fa tüzelésű kályha, valamint ahhoz kapcsolódó radiátoros cirkó rendszer biztosítaná.

Erre szeretnék külső dryvit szigetelést tenni. Eddigi keresgélésem alapján cca. 3000 forint / m2 áron lehet kiviteleztetni ezt, 10 cm-es hőszigetelő réteggel. A kérdésem az lenne, hogy érdemes-e 15 cm vastagságú réteget rakni a 10 cm-es helyett? Ahogy néztem, jelentősen drágább lenne, de nem tudom, megéri-e a plusz költséget.

/A fent említett U= 0,35 W/m2 (10 cm), illetve U= 0,24 W/m2 (15 cm) értékek alapján, nekem, hozzá nem értőnek úgy tűnik, hogy nem kifizetődő reális távon egy ekkora háznál a kicsivel több, mint 1 tizednyi különbség, mivel cca. 40%-kal drágább lenne a vastagabb réteg./

Segítségüket előre is köszönve,
Edmund

[re=83704]Edmund[/re]:
Kedves Edmund! Egy ilyen faháznál valóban nem az az elsődleges, hogy a hőszigetelést javítsa, hanem az, hogy csökkentse a nyári túlmelegedést és a légcsere okozta hőveszteséget. Ennek egyik jó módja a belső oldalon fázisváltós gipszkarton beépítése (igaz kis területveszteség) és ezzel együtt megfelelő belső fólia beépítése, valamint az ablakok zárásának felülvizsgálata. Az 5 cm drivyt tényleg nem a hatékony, nem csak hőszigetelés szempontból.

[re=83704]Edmund[/re]: Tisztelt Edmund!
Sok csalódás fogja érni, ha kizárólag a falazat hőszigetelésének javításán gondolkodik! Próbálja úgy „becsomagolni” házát, mint egy kedves ajándékot! Fontos, hogy mi lesz a nyílászárókkal, a födémmel, ha van manzárd, annak a tetejével, a földön fekvő padlóval, és amiről sokan elfeledkeznek: mindezek találkozási vonalai mentén! Sajnálom, de ez nem egy olyan kérdés, amit az utcasarkon tehet fel az ember az újságosnak: „Esti Hírlap van?” Forduljon szakértőhöz!

[re=83709]sby f. j.[/re]: Köszönöm szépen, hasznos volt, 15 cm-es lesz 🙂

[re=83721]tanúsító[/re]:
Kedves Tanúsító,

teljesen igaza van a szakemberrel kapcsolatban, azonban ez számomra, mint laikus megrendelő számára nem oly’ egyszerű feladat, ugyanis:

Ki a szakember? Akinek szakirányú diplomája van?

Eddigi tapasztalatom alapján, két okleveles építészmérnök legtöbbször egymásnak teljesen ellentétes javaslatot tesz, valamint közli az egyik a másik szakember megoldására, hogy teljesen rossz, kivitelezhetetlen. Mit tegyen ilyenkor a buta, hozzá nem értő megrendelő — jelen esetben én? Mi alapján döntsem el, hogy kinek van igaza? Félreértés ne essék, nem kritizálni szeretném a mérnököket, inkább szeretnék rávilágítani a szakember-választás nehézségére az egyszerű megrendelő oldaláról.

Ezen túlmenően az is probléma, hogy ez egy 49 nm-es faház, így teljesen érthető módon a legtöbb szakember nem fog elvállalni egy ilyen tervezési feladatot, hisz jóval kevesebbet lehet ezért elkérni, mint egy nagyobb ház épületgépészeti tervéért, ezért inkább azokra fókuszál.

UI: tisztában vagyok azzal, hogy bármely szakember véleményére hallgatva összehasonlíthatatlanul jobban járok, mintha magam próbálnám megtalálni a megoldást. Teljesen igaza van abban, hogy ez nem a „csináld magad” kategória, ezért is gondoltam, hogy megpróbálom kikérni itt, a fórumon a hozzáértők véleményét.

Köszönettel,
Edmund

[re=83726]sby f. j.[/re]:
Szia,

kipróbáltam, 0,117-es W/m2K érték jött ki, 4 rétegre. A koncepció nagyon jó, de nekem nem sokat mondtak a baloldali gyártók és terméknevek. 🙂 Az 5 cm-es külső fenyőburkolat mögött van ilyen sárga hőszigetelő anyag, 10 cm vastagságban. Na az melyik lehet? Tudom, tudom, hogy így nem lehet erre mit mondani, ezért azt mondanám, hogy a kalkulátor tök jó, csak én vagyok túl hülye, még ehhez is 🙂

Elő fogom keresni az építési tervet, amit anno adott a kivitelező, remélem abban szerepel pontosan megnevezve a hőszigetelő réteg.

Köszi.,
Edi

[re=83727]Edmund[/re]: Tisztelt Edmund!
A mérnökökre vonatkozó kérdéseire nem tudok úgy válaszolni, hogy senkit ne sértsek! (Bár magam sem vagyok hibátlan…)
A lényegre térve: ha engedélyezés okán nem kell terv, elég lehet egy pár jótanács és az anyaggyártók által javasolt csomópontok, rétegrendek lemásolása. Ha fogja egy értelmes iparos kezét munka közben, sikerülhet az elképzelése. Milyen rétegrendet képzel a külső falakra? Ellenőrizte valaki páratechnikai szempontból? Milyen nyílászárói vannak, mennyire viselte meg őket az idő, hogy építették be a szerkezetbe? Milyen födém zárja le a lakótereket, anyaguk, vastagságuk, szigeteltek-e, járható lenne-e a padlás? És még nem elég a kérdés:ez az egész hogyan illeszkedik az anyaföldre? bakokkal, épített, szerelt lábazattal, tájolás, benapozás, szélirány… No és persze megvannak az eredeti tervek is. Szívesen segítek így távolból,esetleg meg is szemlélem, ha tudok, ötleteket is elővezetek. Szeretem az együttműködő kritikát is, egyet nem: „A városi úr mondja a magáét, mi úgy csináljuk, ahogy nagyapáink!”
Edmund, ha elszánta magát, keressen meg!
Tanúsító blogja: BLOG Enta.Blog.Hu

[re=83732]tanúsító[/re]:

Saját újépítésű házamban enyhe légmozgást tapasztalok helyenként a fal és az ablaktok közötti részen (jön be a hideg levegő). A fal Porotherm HS 44, simán vakolva, ablaktok műanyag termopán, purhabbal rögzítve. Milyen utólagos megoldások léteznek az itt keletkező légmozgás megszüntetésére ?

Tisztelt Koós Miklós!

Tanácsát szeretném kérni az alábbiakban.
2006-ban Porotherm 30-as téglából épült a kertes, tetőteres házam hőszigetelés nélkül. A falak utólagos külső hőszigetelésére az Ytong Multipor rendszerét vagy a dryvitot szeretném használni. Előbbi mellett szól, hogy kevésbé sérülékenynek tartom (nem horpad be, így nem megy bele víz). Ez a két rendszer az, amelyhez nem kell mesterember, magam is meg tudom csinálni.

Kérdésem az lenne, hogy melyiket ajánlja, és milyen vastagságban (8-10-12)?

Köszönöm gyors válaszukat. Tanácsaik figyelembe fogom venni a munka tervezésénél.

Tisztelettel:

Németh Zoltán

Tényleg létezik kisméretű 90 cm vastag téglafal?Az jó hűvös lehet ilyenkor!!:))

[re=84493]Janó[/re]: Pl székesfehérvári püspöki palota földszintje, épült az 1700-as években. Hasonló korú épületekben nem ritka az ilyen…

Tisztelt Válaszadó(k)!
Lakásfelújítás előtt állok. Szívesen összekapcsolnám egy külső hőszigetelés elhelyezésével a tűzfalon. A fal olyan állapotban van, hogy amikor a lakásban falat véstünk, a tűzfalról -sok emelet magasságból – a szomszéd kocsijára hullt a vakolat.
A közös képviselő nem engedélyezi a falak szigetelését( állítólag több építészmérnök, iü. szakértő és kivitelező ajánlása szerint), mert az építészetileg nem indokolt, dohosodást, penészesedést okoz, különösen a a vizes fürdőszobában. (A fürdőszobának ablaka van, szellőztethető.) Állítása szerint nem véletlen, hogy Bp-en nem található utólagosan szigetelt tűzfal.
Kérdésem: Tényleg attól lesz penészes a lakás, ha a fal külső felületét szigetelem? Ha valaki tud szigetelt tűzfalról, kérem, adja meg a címet, hogy megkereshessem őket tapasztalatszerzés céljából
Válaszukat előre is köszönöm
Üdvözlettel:
Bor Ka Ti

Azt szeretném kérdezni, hogy homlokzati, lábazati illetve pincefal külső hőszigetelésre hol találhatok PUR táblás vagy hasonló (nem fújt) szigetelő anyagot? (YTONG stb. falazatra.) Elég jó tulajdonságokkal rendelkezik, nem drága és viszonylag környezetbarát…
Másik kérdésem, hogy a BACHL kombitherm alkalmas-e teljes épület öntött beton falazatának megvalósítására. Értem ezt úgy, hogy a sűrített PUR táblákból pl. 15 cm-es réssel körberakunk, és közötte kiöntjük, ha többé-kevésbé megszilárdult, akkor még egy szint, és így tovább (mint pl az isoteq elemek).
Csak érdeklődő vagyok a témában, nincsen építész, tervező stb. végzettségem, egy jó ideje önképzek. Szeretnék kialakítani egy képet, hogy lehetőleg jó döntéseket tudjak hozni a jövőben, ne lehessen túl könnyen félrevezetni.
A válaszokat előre is köszönöm:
Cs.Tibor

[re=86932]Csécsei Tibor[/re]: Kedves Tibor! tudtommal nincsen pincefalra, lábazatra jó pur a piacon, ilyen felhasználásra xps(rózsaszín) vagy formahabosított eps(zöld) hab termékeket lehet kapni jelenleg.
De ez a terület hónapról-hónapra fejlődik, két év múlva már lehet, hogy teljesen más termékeket fogunk ajánlani.

Jótanács: az árat nem csak a vastagsággal, de a lambda értékkel is érdemes hasonlítani (fele akkora lambdával ugyanis fele akkora vastagságú terméket kell csak vásárolni)

Kombitherm: alkalmas lehet, csak nem hiszem, hogy érdemes.
Műszakilag gond lehet a beton fal kiszáradása, illetve belső oldalon a pur réteg tűzveszélyessége. (plusz a szabványok és előírások ugyan a füstképződés toxikusságát nem vizsgálják, de a pur-ról tudni kell, hogy ciánszármazékok szabadulnak fel belőle tűz esetén, ami jelentősen csökkenti a menekülésre rendelkezésre álló időt) Ez a két dolog elsőre nekem pont elég, hogy kísérletek és bevizsgálás nélkül ne merjem ajánlani.
Pénzügyileg is jobb megoldás lehet a gipszbeton fal, ha zsaluzott/betonozott
technológiával szeretne építkezni. Az egy kipróbált, ismert eljárás, melyre gyakorlott kivitelezőt is lehet találni.

[re=84665]Bor Ka Ti[/re]:
T. érdeklődő!
Úgy látszik, a kollégák figyelmét elkerülte a bejegyzése.
1. Málló vakolatú falra semmit nem ajánlhatok, először azt kell rendbe tenni!
2. Számos gonddal jár a tűzfalon való munkavégzés: megközelítés, állványozás, telekhatár, stb.
3. Ha alkalmas a felület, jöhet a szigetelés: energetikai számítással igazolt anyagminőséggel-vastagsággal. Esetükben a tűzvédelemnek kiemelt jelentősége van, tervezésnél ne feledkezzenek meg róla!
4. Vélhetően a tűzfal a társasház közös tulajdona, nem lesz egyszerű procedúra a tulajdonostársakat anyagi tehervállalásra bírni, főképp azokat nem, akik nem érintettek!
Sok sikert!

Hőátbocsátás számításához/ tervezéséhez hasznos lehet (angol nyelvű!):
https://www.thermalcalconline.com/u-value-calculator/u-value-opaque/u-value-opaque.html

[re=84665]Bor Ka Ti[/re]: Kedves BoKaTi! (tényleg elkerülte a figyelmünk) Tűzfalra szinte biztosan csak kőzetgyapot hőszigetelést lehet feltenni, úgynevezett A1 tűzállóságú anyagot. Ez sajnos drágább, mint a PS hab, de cserébe a páratechnikai viselkedése szinte kizárja azokat az aggályokat, amikről kérdez.
Természetesen ennek ellenére mindenképpen szükséges egy szakember közreműködése, de most pl nem is tudnék olyan extrém rossz falszerkezetet mondani, ami kőzetgyapottal ne lenne jó páratechnikailag.

Amúgy a felár nem lesz számottevő, sok egyéb olyan költség lesz, ami sajnos az egyedi helyzetből fakad, pl a vakolat teljes leverése vagy a málló foltok visszajavítása, hogy olyan tartós felület jöjjön létre, ami alkalmas a szigetelés hordására. Mindezt egy méretes állványzat – ráadásul a szomszédos épületen.

Nemrég szigetelték a szentendrei hév melletti paneleket – alpin technikával (mint az amerikai filmekben az ablakmosó brigád). Esetleg ez jusson eszébe, ha eljutnak odáig, hátha épp akkor olcsóbb lehet.

2es villamossal utaztam ma és a soroksári út 20 szám mögötti régi építésű bérházféle tömb tűzfalát éppen PS habbal szigetelik – még szép fehér, villamosról nagyon jól látszik.

Tisztelt Miklós!
Jól okoskodom? IsoteQ Extra (35 cm)U=0,14, plusz kivül-belül vakolat (1,5cm, ill. 1 cm) a teljes szerkezet U-ja a kalkulátor szerint 0,37 ??
Vagy az IsoteQ- nál megadott 0,14 a teljes 35 cm-re vonatkozik?

Előre is köszönöm

Tisztelt Miklós!
Horgász bungalót szeretnék készíteni, kívül-belül collos deszka közt 5 cm-es kőzetgyapottal milyen lenne a szigetelési tényező?
Válaszát előre is köszönöm.
Máté Róbert

Tisztelt Koós úr!

Kérem engedje meg hogy egy kérdéssel raboljam az idejét.
Egy régi típusu családi házat újitatok fel aminek a falazata 38 cm tömör kisméretü tégla,kivéve egy oldalt ami csak 30 cm.Kívülről az egész ház szigetelve lesz.A kérdés:a 30 as falnál hogy tudom ugyanazt a hőátbocsátást elérni mint a 38-asnál?Belülről rakassak elé egy 8 cm-es falat (itong válaszfaltégla)vagy ezen a falon kívülről vastagabb legyen a szigetelés?
Kérem bocsássa meg a szakszerütlen kérdésfeltevést de laikus vagyok.

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.H.Zoltán

[re=97650]Horváth Zoltán[/re]: a hőszigetelés hőszigetelő értéke kb 20 (!)szorosa a kisméretű tégláénak, tehát kemény 0,4mm-rel vastagabb szigetelést kellene feltennie arra az oldalra, bár a 30as fal nem valószínű, hogy tömör téglából van.
szerintem ne foglalkozzon a különbséggel, hanem tegyen mindenhova 15-20 cm szigetelést

Horváth Zoltán fontos kérdést feszeget, de nem ott fő veszély, ahol ő vélte. De ez nem baj, hiszen laikus, és még nem késő! A lábazat hőszigetelésére kellene odafigyelni, mert az vélhetően betonból, esetleg kőből van, és ha ott nem készül kellő vastagságú hőszigetelés, akkor a padló vonalában lesz egy hideg sáv. A talajba is célszerű lehet leengedni a hőszigetelést. További kritikus terület a mennyezet és a fal csatlakozás, és a mennyezet hőszigetelése. Érdemes méretezéshez, számításokhoz értő szakember helyszíni segítségét kérni, mert a befektetett pénz mindenképp tetemes, és az eredmény pedig csak akkor garantált, ha tényleg annyi szigetelés kerül beépítésre, amennyi valóban kell.Fájdalom számomra, mikor 8 cm-es hőszigetelésekkel ügyeskednek a ˇ”B-30-as” falazatokon…

Tisztelt Tóth és Rezsnyák urak!

Köszönöm a válaszukat.Az alap betonból van a járdaszintig és utána már a téglafal.
A szigetelés vastagságával lehet e valami kárt csinálni?Az én elképzelésem 20 cm grafitos szigetelés lenne de erről a „mesterek”le akarnak beszélni mondván :minek olyan vastag,felesleges pénzkidobás.Én viszont úgy gondolom ugyanannyi munka felrakni a 20 cm-est is mint a 10-est.Természetesen mindenképp szakembert fogok megbízni,egyelőre a tájékozódásnál tartok.

Köszönettel:H.Zoltán

Tisztelt Koós úr!

a tablazatot bongeszgetve a kovetkezo (lehet hogy helyes, de szamomra furcsa) dologra akadtam:

40cm vtg kőfal U= 2,26 forrás https://kooseptar.hu
vb.fal 38cm U= 2,24 forrás https://kooseptar.hu

hogy lehet egy kofalnak magasabb az U erteke? egy vasbeton fal szolid es tomor fal. egy kofal viszont (amennyire en megfigyeltem) ket reteg kobol es a ket reteg ko kozotti reszt betolto meszes vakolatbol all, ami viszont drasztikusan kene befolyasolja a hovezetest.

ettol fuggetlenul 60-70 cm vastag kofalat mennyire lenne muszaj szigetelni? es ez hogy oldhato meg egy kb 300 eves epuletnel annelkul hogy az epulet arculatan ne valtoztassunk?

megtisztelo valaszat elore is koszonom.
kalman

[re=99257]Koós Miklós[/re]:

koszonom valaszat.

utannaneztem az aerogel hoszigetelesnek es nagyszeruen hangzik de a 25-60euro/negyzetmeteres ar szamomra kifizethetetlen.

kerdesem az lenne hogyha 60 cm homogen kofalat feltetelezve U=1.70 (60cm vtg kőfal U= 1,70 forrás https://kooseptar.hu) akkor az altalam emlitett 60-70 cm-es ko+meszes vakolat+ko fal kombinacio eseteben on szerint kb mennyire valtoztatnna a hovezetesi tenyezot? feltetelezheto-e hogy valahol a kismeretu teglabol keszult fallal egyenerteku (megkozelitoleg – felulrol) hovezetesi tenyezot kapnank?es ez mennyire javulna egy 5-6 cm-es belso hoszigetelo vakolatretegtol (habar az is fajdalmasan valtoztatna a belso kinezeten az epuletnek – de meg rabeszelnem magam).

valaszat elore is koszonom.

Hááát, egy 300 éves épület az azért nagyon izgalmas…Szerintem itt egy medvebőr és egy nagy kandalló a megoldás..Nem viccelek! Valami sugárzó infra fűtés, ami nem a falat és a levegőt melegiti, hanem a lakásban bentlévő embert, hasonló, mint a vendéglők teraszán is van..Esetleg faburkolat az ágy mellett, autentikus kivitelben. Érdekelne, milyen épületről van szó!

Rezsnyák Péter- valasz ment emailben

mindenkinek aki ert hozza:
tobb helyen is talaltam utalast arra hogy polisztiren golyocskakbol lehetne jobb minosegu hoszigetelo vakolatot keverni.
kerdesseim:
1. ez igaz?
2. polisztiren golyokat lehet-e helyetesiteni sokkal olcsobban beszerezheto orolt polisztirennel?
3. ilyen vakolathoz hol lehetne talalni hasznalhato/kikiserletezett keveresi receptet?
4. ha ezzel a vakolattal boritjuk a kulso falakat kivul es belul is ot-ot cm vastagon az elfogadhato hoszigetelest biztositana-e?

valaszaikat elore is koszonom.

[re=44]Petri Gergő[/re]: [re=84493]Janó[/re]: [re=81344]Jozsef[/re]:
lamda értékekre excel, vagy bármilyen kiterjesztésben kérek értékeket
Tisztelettel

Remélem él még a fórum és kapok választ a kérdésemre. Nyaralónak keresünk házat a Zemplénben. Az egyik szép helyen lévő ház a tulajdonos szerint „keresztúri blokk”-ból épült, ami az elmondásuk szerint betontégla. Engem ez elriaszt egy kicsit, próbáltam utánanézni, de nem találtam eddig érdemi információt. Egy felújítas során kaphatna persze vagy 10 centi EPs-t, de egyáltalán érdemes foglalkozni, pénzt ölni ilyen falazatú házba?

Kedves Koós Miklós!
Végig olvasva (nagyjából) a bejegyzéseket, sok kérdésemre megkaptam a választ. (Nagyon jó és hasznos ez az oldal!)
Ház vásárlás előtt állunk. A szuterén fala 70 cm vtg. (50 cm magasított kevés-lukú tégla + burkoló tégla, ami nekem sehogy sem jön ki, de sebaj, biztos így van), a felette lévő külső falak 50 cm vastagak (lásd az előző klinkertégla nélkül). Az U értéke így 0,92 és 1,1 W/m2/K. Nem szeretnénk „bedunsztoni” a házat, ezért tartok a dryvit rendszertől. Kérdésem, hogy ezek a vastag falak elégségesek lehetnek-e hőszigetelés nélkül (rövid telek, nem túlfűtött lakás), vagy idővel érdemes valamilyen „lélegző” hőszigetelő rendszerben gondolkodnunk. Melyik rendszer javasolható, illetve ismeri-e a papír hőszigetelést, amiről egy budafoki újságban olvastam. Köszönettel Krisztina

Kedves Koós Miklós,

Szeretném a fűtésre szánt hőt megtartani. Olyan építőanyagot keresek, amely „hőtartó”.
Van ilyen?

Kívülről szigetelni, belül megtartani a hőt.

Válaszát előre is köszönöm,

Alfréd

Kedves Miklós!

Egyszintes családi ház építését tervezem. Rétegrendel kapcsolatban szeretném kérdezni. Sávalappal tervezzük készíteni a házat, a lábazat külső oldalról talajban is kap lábazati hőszigetelést. A lábazat beton Zsaluelemekből készül, a homlokzat Leiertherm 30 NF + 16cm Austrotherm grafit. A aljzat szigetelés 12cm ami a vizszigetelés fölé kerül. A kérdésem, hogy a lábazati vízszigetelő réteg utáni első sor tégla megfelel-e ha leiertherm téglából van? Nem találtam rá adatot, de a függőleges hőátadási tényezője biztosan nagyobb mint a keresz irányú? Mert ugye a leendő padlószinten a sarokban nincs szigetelve a lábazattól, csak a 25cm tégla. Ez így mefelelő? Elenyésző ott a hőveszteség?A tervező Ytongot nem szívesen építene be, nem akar hibrid rendszert. Van-e erre az esetre megoldás?

Kedves Miklós!

Újépítésű, minimál stílusú (=lapostetős) ház és cseréptetős ház hőszigetelés szempontjából történő összehasonlításában kérném a segítségét. Az általános pro és kontra véleményeket/tényeket ismerem.
Amit kinéztünk földszintes családiházat, annak a födéme a következő: 16 cm körlyukas betongerenda+vízszigetelő lemez+20 cm EPS+6 cm esztrich beton+1 cm kerámialap.
A főfal: Porotherm 30 cm+15 cm Ps+dryvit.

Vajon mennyire melegedhet fel egy 2-3 hétig tartó 30-35°C-os kánikulában a ház? A mostani 60-ban épített házunk (+ 5 cm PS szigetelés+sátortető) sem ment soha 29°C fölé nyáron.

Az újépítésű cseréptetős házak födémére is raknak 20 cm kőzetgyapotot, ezért első ránézésre egy a fent leírt konstrukciójú lapostetős ház födéme hőszigetelés szempontjából gyengébbnek tűnik, tehát könnyebben fel is melegedhet/ lehűlhet. Vagy tévedek?

Válaszát előre is köszönöm.
László

Kedves Miklós!
44-mm-es dupla nútolt borovi falnak, hogyan tudom kiszámítani a hőátbocsátási tényezőjét?
Km tégla fallal szeretném össze hasonlítani.

Előre is köszönöm.
Üdvözlettel, Csapó Péter