Egyetértek Molnár Attila véleményével. Azt kell hinnünk, hogy az illetékes hivatalokban alkalmatlan idióták ülnek, akik képtelenek olyan jogszabályokat alkotni, amelyek legalább néhány évig megállják a helyüket. A kamara által biztosított érdekképviselet gyakorlatilag nulla.
Üdvözlettel: Pató Károly

Én személy szerint nem értek teljesen egyet sem a cikk kommentjével, sem a hozzászólással.
Ugyan a munkám során családi házakhoz nincs szerencsém, de komoly pozitív módosításnak tartom azt, hogy kevesebb anyagi ráfordítást követel sok esetben a beruházói oldalról (ez állami beruházás is lehet), pl.:
– pinceszinti füstelvezetés jelentősen finomodik, (538-539. §)
– egyéb helyiségek burkolati követelményei csökkennek
Azt nem tartottam normálisnak, hogy tulajdonképpen (legalábbis nem családi házas viszonylatokban) folyamatosan OKF felmentést kértek a tervezők, hogy a korábbi OTSZ többleteinek megfeleljen; az FDS szimulációknak köszönhetően amúgy is egyre több tapasztalat fog születni a tűzterjedés tekintetében, amit úgy veszem észre, hogy folyamatosan be is dolgoznak az előkészítés alatt álló OTSZ-(ek)be.

Másik oldlaról, ha csak ötletpályázatról van is szó, ha abba a tömegkoncepcióba nem fér bele mondjuk egy füstakna, vagy egy tűzterjedés gátlás, esetleg egy tűzoltó felvonulási út, pedig szükség lenne rá, akkor azt utólag belegyűrni igenis sokkal több költséget jelent a beruházó számára. A tűzvédelmi tervnek is meg van a kidolgozottsági szintje, nem kell rögtön egy kiviteli tzervanyagra, pontosan számított tűzszakaszokra gondolni.

Az, hogy nincs megkülönböztetve, hogy milyen jellegű építményről van szó, azt valóban, én is hibának érzem, arra esetleg egy 2012-es OTSZ majd megoldást ad. 😉

Mindenesetre 2011-10-07-én életbe lép ez a 2011-es változat.

Kedves Zsuzsa!
Miért nem ért egyet a kommenttel és a hozzászólással? Hiszen mindkettő azt kifogásolja, amit ön is: „Az, hogy nincs megkülönböztetve, hogy milyen jellegű építményről van szó, azt valóban, én is hibának érzem”.
Elképzelem a szituációt: elhívja az építészt az építkezni szándékozó, hogy bővítene egy szobát, és beépítené a tetőteret, mire az építész: Nem tudom, mit lehet itt építeni, majd egyeztetem az építési előadóval, hívom a statikust, hogy elbírja-e a többletterheket a házikó, a kéményhez a FÖKÉTÜSZ nélkül nem nyúlhatunk, ja, és kell tűzvédelmi szakértő is… Én az építtető helyében azt gondolnám: na, ez az építész sem ért semmihez.

Kedves Zsuzsa!
A rendelet részleteit nem olvastam el, mivel már a 288.§-nál elgurult a gyógyszerem…

Első nagy félelmem, hogy ez az OTSZ is élni fog 3-4 évet, és a „később majd jó lesz nekünk ha összeszorítjuk a fogunkat” megfogalmazás a politikai életben elfogadott, de a gazdaság (hosszabb távon) nem így működik. Az építőipar teljesítmény(telenség)e eléggé aggasztó már úgy négy éve.

Abban teljesen egyetértek, hogy egy új, nagyobb épület létesítésénél nem ildomos OKF felmentésért kuncsorogni. Viszont az ilyen beruházások száma elenyésző az átalakítások és családi házak építéséhez képest. Budapesten (és más nagyvárosokban) szinte lehetetlen a felvonulási útvonalat biztosítani, amennyiben a rendezési terv megköveteli a meglévő utca szint tartását és középmagas lesz az épület…

Más példa, az OTSZ előírja a lakóegységek bejárati ajtóinak füstmentes zárását, viszont az OTÉK megköveteli a közforgalú helyeken az akadálymentesítést. Elég bonyolult műszaki megoldással biztosítható a küszöbmentes és füstgátló ajtó kialakítása: tipus termék nincs viszont az egyedi ajtók minősítése elviselhetetlenül drágává és hosszadalmassá teszi a gyártást.

Egy ötletpályázatban vagy koncepció tervben az épület működését, brand-jét kell meghatározni, hogy a beruházó eldönthesse, hogy piacképes-e a termék (akár gazdasági-, akár politikai-, akár közösségi- vagy egyéni szempontból). Aztán mindent meg lehet tervezni jól is meg rosszul is. Beépítési elvi építési engedélynél pedig (mondjuk ki) lényegtelen a füstakna mibenléte.

Számszerűleg a jelenlegi „szakhatósági szint” alatti épületek adják ki az építkezések nagy részét és az építtetőkre fokozottan jellemző az árérzékenység. Mindenkinél meg van az a pont, ahol már nem vág bele egy beruházásba. Mivel a magyar népességre nem jellemző a nagyfokú tőkeellátottság és a bankok hitelezési gyakorlata egyre szigorodik (építési engedély a beugró minimum); így ha emelem az induló költségeket, akkor a bizonytalankodok nagy számát rettentem el a beruházástól: ellakunk még pár évet a mamáéknál, jó lesz ez a raktár még egy ideig…

Fontos a követelmények elvárása, csak szerintem nem preventíve kell őket alkalmazni, hanem a tényleges produktumnál. Jelenleg a tervek megfelelnek papíron minden előírásnak és majd megépítjük másképp.

uff

Az ötlet/elv alapvetően jó lenne azzal a finomítással, hogy már magának az építészmérnököknek kelle a diplomájuk részekén megtanulni az alapvető tűzvédelmi ismereteket és ezt napi szinten tovább trenírozni. Szakértő csak azért kellene ,hogy az építkézésekent ténylegesen az kerül bele egy házba , mint aminek ott kellene lennie.

Egyébként meg meddig várjunk még a tűzvédelem szigorításával ameddig meg nem halnak még egy páran?
Nekem spec. megérne egy gyerekszoba bővítésnél 50Ezer Huf + illeték kifizetni….ennyit nem érne meg egy gyerek élete????

[re=81600]atuse[/re]: Kedves Atuse!
Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy nem biztos, hogy kizárólag negatívuma van az új OTSZ-nek.
Az Ötletpályázatot azért emeltem ki (és többször hangsúlyozva, hogy nem családi házakkal foglalkozom), mivel Beruházó cégnél dolgozva azt tapasztaltam (bár villamos és épület automatika szempontból vagyok döntéselőkészítő), hogy a beruházásnak igen jelentős torzulást ad, mind a nagyságrendi négyzetméter, a megközelíthetőség, vagy a lakások / irodák száma tekintetében, amikor az építész elbagatelizálja a tűzvédelem kérdéskörét, majd a kiviteli tervezésnél, szembesülve a torz képpel, leidiótázza a tűzvédelmi rendelkezéseket. (Szerencsére egyre kevesebben vannak ilyenek, és a tűzvédelmben is egyre tájékozottabb építészekkel hoz össze mostanában a sors)
Nem kívánom a Tűzvédelem jelentőségét felmagasztalni sem, de úgy vélem, tisztább képet teremtve lehet a beruházót döntési helyzetbe hozni, ha az építész már a korai szakaszban együttműködik egy tűzvédelmi szakértővel.
Az én főnökeim kiadható / eladható négyzetméterek alapján döntenek, és bekerülési és üzemeltetési négyzetméterekkel számolnak, amelynek értékét jelentősen befolyásolja az épület kialakítása is, ezért (a füstakna nem volt jó példa, bár a legnehezebben megoldható „eddig nem is gondoltunk rá” kérdés) a hány emeletet, mint telekre hova, milyen funkcióra, milyen beépítettséggel kellene építeni-t már befolyásolja, hogy milyen a ház tűzvédelmi koncepciója.
Nyílván, számukat tekintve elhanyagolható mennyiségben vannak jelen a valóban érintett beruházások, de úgy vélem, nem rossz irány, ha a Tűzvédelem sem a jelentéktelen részletkérdésbe sorolódik.

[re=81601]Kocsis Krisztián[/re]: Tudnál mondani egy hozzávetőleges számot, hányan haltak meg amiatt, hogy egy családi ház tűzvédelmét építész csinálta, és nem tűzvédelmi szakértő?

[re=81604]Beg[/re]:
Na épp ez jutott eszembe nekem is.
A személyautókba sem építenek be automata tűzoltóberendezést, csak a versenyautókba.
Kockázatelemzés, optimalizálás, stb.

[re=81604]Beg[/re]:

Erre pontos adat nincsen ,de a langlovagok.hu oldalon fönt vannak a pontos számok:
Vonulási adatok 2010-ben

Tűzeset összesen: 16 713

Ebből:
– Szabad területen: 7428
– Épített környezetben: 7255
– Közlekedési területen: 1384
– Egyéb: 646

Műszaki mentés összesen: 65 536

Halott: 820 fő
Ebből:
– Tűzesetnél: 115 fő
– Műszaki mentésnél: 705 fő
Forrás: OKF
Egyébként nem azt mondtam ,hogy tűzvédelmi építészket kell képezni csak javítani kell az anyagismeretet és napi szinten diploma kézhezvétele után is tanulni.
A szakértő azért kell ,hogy kedves kivitelező tényleg azt rakja bele a házba amit elő is van írva ( Lásd Pl felújított paneltüzek)illetve ha kell segítse a tervező munkáját és előírjon dolgokat.

Pl: egy JPÉ használatával is megérthető hiba.
https://www.langlovagok.hu/kepek/6292_villamcsapas-miatt-borult-langba-egy-csaladi-haz-oskun

Villámhárító ?
Tűzálló falakk vagy festék?

Tisztelt Építész Tervező Hölgyek, Urak!
Gyakorló építész tűzvédelmi szakértőként engedjék meg, hogy kiegészítsem az itt olvasottakat.
Megértem a félelmüket, hogy anyagi többletet jelent első látásra a dolog és ez mindenki számára „kellemetlen”.
DE: Egy tűzvédelmi szakértő a saját területén jelentős ismeretekkel bír, az új épületszerkezetek, vagy az országban már engedélyezett, adott esetben az OKF egyedi elbírálásával rendelkező műszaki megoldások tekintetében, így nagy segítséget nyújt a tervezőnek a költségcsökkentések terén, az azonos biztonsági szint megtartásával. Kiegészíteném még azzal, hogy egy tűzvédelmi szakértő a munkájával csökkenti az építész tervező adott tervre fordított effektív munkaóráját, így addig a tervező másik tervvel tud foglalkozni.
Véleményem szerint egy jó tűzvédelmi szakember jelenős segítséget nyújt és ha egy jó ötlettel spórol a tervben 100 e ft-ot, akkor a szakértői díj már nem is kiadás és mellette spórolás is történt.
Tapasztalat, hogy a kivitelezők -tisztelet a kivételnek- néha „kispórolják” a betervezett anyagokat. A nem megfelelő szerkezet beépítésének hiánya tudjuk, hogy mivel járhat. Viszont elővéve a tűzvédelmi tervfejezetet könnyedén számon kérhető a kivitelező, hogy hol van a tervben szereplő Pl: Bfl-s1 minősítésű padlóburkolat, vagy a két réteg tűzgátló gipszkarton?

[re=81599]bauerj[/re]: Jogos az észrevétel! A rajzlapot talán még megkeretezhetjük, aztán annyi!A nagyságos szakértőkről meg annyit, hogy pl. kiadja a kéményseprő az egyeztetési jkv.-et, az átvételi bejáráson meg azt mondja, legyen magasabb a kémény 1 méterrel. Akkor mi a fenét egyeztetett/szakértett korábban?

[re=81606]Kocsis Krisztián[/re]: Tíz éve , mikor elindult a panelprogram, döbbenten tapasztaltam, hogy 10 emeletes házakat polisztirollal csomagolnak.Akkor méginkább, amikor az önkormányzat illetékes előadója azt mondta, hogy a kifizetések a pénzügyi évben lesznek.Azaz februárban átadom a munkát, és talán abban az évben kifizetnek, mondjuk decemberben. Nos, megkérdeztem, tollasnak látják-e a hátam, és otthagytam a díszes társulatot a polgármesteri hivatal nagytermében. Más kivitelezők is így tettek. A hőszigetelések lassan elkészülnek,de idén láttam először, hogy az ablakok köré kőzetgyapot is került. A munkát zömmel a Tiszántúlról verbuvált brigádok végezték , elképesztő minőségben!!Én nem nevezném kivitelezőnek az ilyen megoldásokba belehajszolt, vagy éppen szerencselovag emberkéket. Maradjunk a kontárnál például, és a kivitelező legyen az, aki normális épületeket kivitelez. Mint ahogy egy épelméjű tervező is meg fog kérdezni pl.egy közösségi létesítmény esetében egy szakértőt. Egy gyerekszoba esetében nagy általánosságban nem érzem feltétlenül szükségesnek a szakértő bevonását. (Mint ahogy egy 120-as áthidaló sem igényelne statikust!)Ismét egy „lepapírozandó” dolgot hoztak létre.Sajnos le is fogják papírozni, akiknek az a stílusa.

Kedves Zsuzsa!
Félreértett, én nem a tűzvédelmi rendelkezéseket idiótáztam le. A Molnár Attila által felvetett, jogos problémákra reagáltam, ajánlom azoknak újbóli figyelmes elolvasását. Önnel együtt én is remélem, hogy a 2012-es OTSZ majd pontosítja a „minden terv” megfogalmazást, de ha nem akkor a 2013-as vagy a 2014-es. Az építtető addig meg viseli a költségeket.
Üdvözlettel: Pató Károly építész

Írtam nem egyszer, laikus vagyok, de legalább jutott eszembe, hogy – anno – munkahelyen, volt a kötelező oktatás és a vizsga, tűzrendészetből !És csak-csak „ragadt rá” az emberre, hogy mit, hogyan csináljon,vagy ne csináljon! Ebből a szempontból – laikusnak -is érdemes megismerni az OTSZ-t. Más : bizonyára a szakemberek már olvasták, ezt is érdemes : https://epiteszforum.hu/node/19485
„Kegyeleti okokból” egy szép fenyőfát nem engedtünk kivágatni az építőnek… pár napja látom, a gyökere megemelte/megrepesztette a betont + kőlap- így aztán az elektromos (motoros) kapunyitóm is elmozdult és kezdődő bonyodalmaim vannak. 🙁 Pécsett pedig van új önkorm.rendelet a saját fák kivágására is.

[u]Kigondoltam egy szélsőséges de életszerű példát:[/u]
Adott egy kisváros, amely elhatározza, hogy a saját tulajdonú külterületi ingatlanán épít egy sportpályát és játszóteret és ezt pályázati forrásból kívánja finanszírozni.

A lakók tájékoztatása céljából lakossági fórumot hív össze, ahol bemutat pár látványtervet. A fedezet biztosításához képviselő-testületi döntés szükséges, amelynek a melléklete egy koncepcióterv lesz a terület felhasználásának bemutatásával. Mivel eddig nem volt erre érvényes rendezési előírás, így elvi építési engedély terv készül a konkrét beépítéssel: focipálya, egy 30m2-es sport öltöző, előregyártott kültéri utcabútorok elhelyezésével és egy 40m2-es nyitott pavilonnal. A pályázati anyag mellékleteként be kell adni a tervdokumentációt és a költségvetést. Mivel a beruházási érték nagy így közbeszerzési kiírást kell készíteni, mellékelve a szükséges tervet és költségvetést.

Az elkészülésig öt tervezési fázis van, amelyek egymásra épülnek és bármelyik ponton megakadhat a beruházási folyamat. Bár az „elkövetési érték” jelentős lesz, de megállapítható, hogy a projekt tűzrendészeti szempontból nem összetett.

Kérdés, hogy a fenti esetben minden fázishoz kell készülnie tűzvédelmi tervfejezetnek (tudva, hogy a következő fázis léte kétesélyes) vagy csak a megvalósításnál (utolsó lépésnél)? Egyben kell fizetni a tűzvédelmi szakértőt vagy csak a végén?

[u]Vagy egy ellenkező példa:[/u]
A kistelepülésen nincs vezetékes gáz szolgáltatás, így sokan úgy döntenek, hogy elhelyeznek egy 58.5m3-es gáztartályt a kert végébe (építési helyen belül). Mindenféle engedély és engedély nélkül megtehető, hivatalos nyoma sem lesz a jogszerű eljárásnak.

Kérdés, hogy hol van itt a tűzvédelmi szaktevékenység?

[b]A két példából érezhető, hogy nem életszerű (és biztonságos) a jelenlegi szabályozási dzsungel![/b]

[re=81606]Kocsis Krisztián[/re]: Látom nem érted a probléma gyökerét. Én egyetértek azzal, hogy bizonyos volumen felett tűzvédelmi szakértőt kell alkalmazni, de már készítettem több kisebb épülethez, családi házhoz tűzvédelmi tervfejezetet. Tudom, hogy ezek megfeleltek a tűzvédelmi előírásoknak (volt amelyiket tűzvédelmis is látta). Mivel készítettem ilyet, folyamatosan nyomon követtem a jogszabályokat. Te azt sugalltad, hogy építész tűzvédelmi fejezet hibájából haltak meg emberek, miközben az általad sorolt számoknak ehhez semmi köze. Ez az ami nem tetszett.
Talán emlékeztek rá, hogy korábban is volt egy rövid időszak, amikor tűzvédelmi szakértőt kellett mindenhez alkalmazni. Akkor nem volt elég szakértő, ezért csökkentették azon esetek számát, ahol ez szükséges (konkréten, ami tűzvédelmi szakhatósághoz megy, oda kell szakértő is). Nem tudom, hogy ez a tűzvédelemmel foglalkozó szakma munkaszerzése miatt szigorodott újra, de a mostani nyomott tervezési árakba már tényleg nem fér bele, hogy az építész annyit engedjen, amennyit egy tűzvédelmis el fog kérni, hiszen ez egy rutinos tervező számára max. 0,5 órás munka, ami a teljes tervezési folyamat elenyésző része. Ez pedig okozhat problémákat árérzékeny építtetőknél (ahogy mások is írták fentebb).

[re=81625]Beg[/re]:

Jó elismerem nem voltam teljesen egyértelmű.
Viszont pl: egy email, vagy telefon megeresztése egy alapanyagokat gyártó cég üzletkötője vagy építészlátogatója felé ,hogy: – kedves kolléga mondjon már valami okosságot a tűzgátló anyagokról, mert nem vagyok 100%-ig biztos a dolgomban vagy csak egyszerűen kíváncsi vagyok……
Az még nem kerül semmmibe.
Azért van a gyár képviselője ,hogy adjon kidolgozott csomóponti rajzot, árkalkulációt, anyagfelhasználási útmutatást …stb.. komplett megoldást.
….és ez ismétlem nem kerül semmibe.

Az elmúlt két évben területi képviselőként én is végiglátogattam pár építészt és elég komoly hiányosságokat tapasztaltam. Legtöbbször azonban a teljes érdektelenség döbbentett meg.
Rendben; válság van, az építőipar romokban, saját magam is már egy másik munkahelyen vagyok mert az előzőtől költségcsökkentésre hivatkozva a főnökömön kívül mindenkit leépítettek,… de könyörgöm ne azt nézzük már meg mindenben, hogy mennyibe kerül, hanem keressünk valami megoldást.

Ui: még mielőtt bárki megkérdezné: nem tűzvédelmi anyagokat gyártó cégnél vagyok 😛

Mint gyakorló építész, egyre jobban el vagyok keseredve az elmúlt évek építésügyi szabályozása miatt. Rá fért a jogszabályainkra már egy komoly vérfrissítés, de sajna az utóbbi néhány (csaknem mind) egy masszaszerű – értelmezd, ahogy akarod – gumiszabályok lettek.

Magam a hagyományos építkezési mód, pontosabban az ősi, több száz éve kialakult, (eredeti falusi) tájbaillő, helyi építőanyagokat felhasználó építészet híve vagyok, bár ezt manapság sok tényező miatt nem lehet megvalósítani.
Mindannyian szépnek találunk egy fafödémes, zsindelytetős, tömésfalú házat. Sok ilyen van, némelyek néhány száz éve állnak. Ma már tűzzel (tűzoltók) – vassal (statikusok) kiirították ezek építésének lehetőségét. Mert nem tűzálló és mert nem földrengésálló.

A tűzesetek nagyon nagy része emberi gondatlanság miatt történik. És hiába tervezünk be egyre komolyabb védelmeket, az emberi hülyeségre nem lesz mindez orvosság.
————-

Folytatva atuse kolléga példáinak keresését, saját munkák közül az utobbi év terméséből válogatva tűzvédelmi kapcsolódásban:
– fedett-nyitott acélszerkezetű tároló, szabadonálló, 4×2 acél oszlop, acél főtartók, bordáslemez fedés. A nyitott színbe teherautó, traktor és egyéb járművek fognak beállni. Kell-e tűzvédelmi tervfejezet? Ha igen, akkor miről fog szólni? Kell-e hozzá tűzvédelmi szakértő? (engedélyköteles építés)
– felszíni nagyátmérőjű acél csővezeték alapjának a megerősítése injektálással. Engedélyköteles (volt TMBF- ma kormányhivatal az I. fokú hatóság). Kell-e tűzvédelmi tervfejezet? Mit fog tartalmazni? Kell-e szakértő?
– 6x8m méretű hagyományos szerkezetű garázs építése (bejelentési engedély beadásával egyidőben elkezdve az építés). Kell tűzvédelmi szakértő?

A három példából talán a második, ami speciális dolog, de egy jogszabályban a kivételeket is kezelni kellene, nem pedig gumi-masszaként értelmezni a megfelelőségét.

—————–

Álljon itt egy rövid, de nem egyedi történet:
– Ismerős ismerőse elhívott a város egy eldugott utcájában lévő, alulfrekventált területen épült házához. A ház régi, de gondozott, beépített tornácos épület. A tornác alatt oldották meg évtizedekkel korábban a komfortövelést, ide kerül a konyha és a fürdő.
Kedves megrendelő egy étkezőt szeretne készíteni, valahová a bejárat és a konyha közé, amolyan betoldással az eredeti tömegbe, mintegy 12nm netto növekmény. Egész jól kitalálta, miként lehetne ezt megvalósítani. „Nem szép, de működik”, mondtam én.
Van rá egymillió forintja, ebből szeretné megcsinálni, persze legálisan, terveztetéssel.
Ennyiből meg lehet – válaszoltam. És most jön a DE!
Tudod, van egy tervezési díj, de mivel ismerős, ismerőse, ezért méltányosan alacsony részemről. Viszont kell egy tartószerkezetetes, (mostmár egy tűzvédelmis), kell egy talajmechanikai szakvélemény, mert a HÉSZ előírja, tulajdoni lap, térképmásolat, illeték – jó ha kijön mindez 200eFt-ból.

Nyelt egyet. Aztán meg köpött egyet.
HÁt ezt így mégse…. Mit javasolok?
Hivatalosan? A legális utat, a jogkövető magatartás.
Nem legáisan? Tessék megcsinálni kezitcsókolom! De nem én javasoltam…

nem jelent meg a hozzászólásom…

Pár évvel ezelőtt megkerestek, készítsek temetőbe kripta építéséhez tervdokumentációt. A temető ezen legmeredekebb részén gyakorlatilag a föld alá került az építmény, elől a bejárat kovácsoltvas kapuval lezárva. A rendelet szerint – mivel sem az 50 m2-t, sem a 3,00 m építménymagasságot nem haladta meg- „csak” bejelentés alapján végezhető kategóriába esett. Elkészítettem a dokumentációt, majd beadás után hiánypótlásra köteleztek, nem tartalmazott a dokumentáció tűzvédelmi fejezetet. Utólag pótoltuk, de kissé szabálytalanul, mert gondban voltunk a menekülés számítással.Akkor úgy gondoltam, hogy a legközelebbi OTSZ változáskor talán ez a földalatti építmény kikerül innen. Nem került ki,az új OTSZ erre is vonatkozik,2012- ben lehet, hogy még föld feletti tűzcsapra is szükség lesz kriptánként.

[re=81638]Torák Oszkár[/re]: [re=81638]Torák Oszkár[/re]: Óriási! Kriptából menekülést számítani! Ferenc Jóska, mint a burokrácia jeles atyja és a Monarchia összes tintanyalója sorakozz, tisztelegjetek mai utódaitokkal együtt! A józan ész temetésére gyűltünk össze!

Ismerős fiatal építész kolléga, aki egy téglagyár vályogtégla projketjét pátyolgatja, mesélte, azon voltak/vannak elakadva, hogy tűzállósági vizsgálatot kell végezni,temérdek pénzért a VÁLYOGTÉGLÁRA.Ki volt az a -nem minősíteném- ember, aki ezt előírta?? Mi lesz a vályoggal a tűzben, na mi lesz? Aki ezt kérdésként felteszi, azt minden íróasztal mellől eltiltanám, és kapát SEM adnék a kezébe.Ez a sztori nem vicc, valós! Persze lehet a vályogépítésről vitatkozni, most nem is ez a kérdés.

[re=81640]Rezsnyák Péter építész[/re]:
ez is nagyon jó. majd szépen elégetik az émiben, és lesz belőle tömör kerámia…

Már csak azt szeretném tudni – mindenféle összeesküvéselmélet nélkül – hogy mi a végső cél az „egyszerűsítésnek” hívott építésügyi jogszabályok bonyolításával.

Mindig kíváncsi voltam, hogy egy börtönben hogyan készül a kiürítési számítás és meg van-e az oték szerint lakóegységenkénti parkoló.

Rövid szemlélődés alapján néhány kérdés.
– 60 cm-es parapettel hogyan lehet egy tetőtéri ablakot jól működtetni?
– Remélem a csomópontokat nem kötelezően direkt hőhidasra kell majd kialakítani – mint ahogy azok helyenként azok.
– Pl. egy acélszerkezetnél az EC szerint méretezve a statikus, vagy a tűzvédelmi szakértő fogja a szerkezetet ellenőrizni tűzterhelésre, a számítás után az építész felkészült -nem szakmailag, időben – arra, hogy esetleg a szerkezetet át kell tervezni ?

Megnyugtatásul közlöm más szakmákban is elgurul néha a gyógyszer a törvényalkotóknál:
https://www.zegtv.hu/index.php?mod=hr&hr_id=3072

Az az nem elég milliókért; évek alatt diplomát szerezni még külön vizsgázni is kell jó pénzért ,hozzá mivel a magyar állam csak az általa kitalált 2 hetes gyorstalpalót fogadja el , az egyetemi ,főiskolai diplomát nem …

apropó, most kellene csinálnom egy bontási tervet. keressek hozzá tűzvédészt?

Kedves kollégák!

A korábbi, 9/2008 rendelet 5. melléklet 2-es pont, azaz a Tervezési alapelvek, szöveg szinten azonos a most felemlegetett 288.§-as paragrafussal.
Eddig az volt a gyakorlat, ha a Tűzoltóság nem szakhatóság, akkor az Önkormányzat az építésztervező által készített „egyszerűsített” tűzvédelmi műleírást kért, ha szakhatóság volt, akkor tűzvédelmi szakértő készítette ezt a munkarészt.
Ez egyértelműen joghézag helyzet volt, és sajnos a módosítás sem tisztázta ezt.
(az „egyszerűsített2 tűzvédelmi műleírás fogalmán a tűzmegelőzésben dolgozó ismerőseim sírtak-nevettek, mert ilyen nagyon nincs…)

Tisztelt Kollégák!

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a továbbiakban: új OTSZ) 288. §-ának (1) bekezdésében lévő rendelkezés szerint „Minden terv része a tűzvédelmi műszaki leírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műszaki leírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti.”
Minden terv fogalmába beletartozik az elvi építési, építési, fennmaradási, megvalósulási, bontási, kivitelezési és a bejelentési eljáráshoz szükséges terv, legyen az bevásárlóközpont, kétszintesnél nagyobb lakóépület, fölszintes családi ház, egy kétállásos garázs vagy egy reklámtábla terve is. Ezen hanyagságból vagy megfontolásból alkotott pontatlan jogszabályi előírás rendkívüli módon eltúlzott tervi követelményeket állapít meg minden tervre vonatkozóan. Egyszerűen kihagyták a jelenlegi OTSZ-ben és az új OTSZ tervezeteiben is szereplő „ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt…..” szövegrészt. Ezen kihagyott félmondat – szem előtt tartva a tűzvédelmet a tűzbiztonságot is – szakmailag megalapozott, megfelelő és tartható megoldást biztosít az építészek a tűzvédelmi szakértők és hatóságok részére is.
Mit is gerjeszt ez a jogszabályi előírás? A Magyar Építész Kamara tervezői névjegyzékébe megközelítőleg 9500 tervezési jogosultsággal rendelkező építésztervező van nyilvántartva, beleértve az ÉK és ÉKE jogosultságúakat is. A nyilvántartott tervezők, ha évente csak két-két tervet készítenek (de az biztos, hogy nemcsak ennyit), akkor az közel 20000 tervet eredményez. Ehhez ugyanennyi tűzvédelmi műszaki leírás kellene készíteni a BM hivatalos honlapján nyilvántartott, megközelítőleg összesen 250 építész, elektromos, vagy gépész tűzvédelmi szakértőnek. Első ránézésre az jutott az eszembe, hogy sokkal nagyobb 250 fő tűzvédelmi szakértő az érdekérvényesítő szerepe a BM által felügyelt építésügyben is, mint a Magyar Építész Kamarának a 9500 bejegyzett építésztervező támogatásával. Ha megnézzük a BM honlapján a még most is fennlévő 2010. 02. 04-én közzétett OTSZ tervezetet, annak a 726. §-ában nem ez van, hanem az előbb idézett szöveg. Megtekintve a hozzászólásokra adott minisztériumi összefoglaló választ a közlönyben megjelent szöveg vélelmezhetően a két érintett kamara (MÉK és MMK) kompromisszumosan elfogadott előírásáról tanúskodik. Bízom azért benne, hogy jogszabályi előírás csak a nem kellően átgondolt és szakmailag nem alátámasztott jogszabályalkotás eredménye és a valóban érdekelt tagok felszólamlásaira mielőbb megváltoztatásra és az általunk anyagilag keményen támogatott Magyar Építész Kamara érdekérvényesítő szerepére megváltoztatásra az kerül.

[re=81672]Gábor[/re]: Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy ennek a lázas jogszabályalkotási dömpingnek mi az oka. Meg merném kockáztatni, hogy nem csak az EU jogharmonizáció- azt valószínűleg ennél kevesebb munkával is meg lehetne valósítani. Talán az érintett hivatalok, minisztériumok -a leépítéseket elkerülendő- munkahelyeik védelmében kénytelenek saját fontosságukat igazolni a sokszor értelmetlen és átgondolatlan, de folyamatos jogszabályalkotási tevékenységgel. Az állandóan változó környezet által okozott károk anyagi vonzatát meg majd fizeti, aki tudja. A Magyar Építész Kamara érdekérvényesítő szerepéről nem is érdemes beszélni, gyakorlatilag nulla.

Érdekes aspektusa a jogszabálynak [630.§ (2)], hogy az ügyintézőnek nem kell szakirányú végzettség 2013-ig, utánna is csak egy tanfolyam [140.§ (3)]! Ha rosszindulatú lennék, akkor azt hinném, hogy ez volt az egyesség a szakszervezettel a nyugdíj fronton…

[-]

A legnagyobb baj az, hogy mesterséges és felesleges többletmunka és költség generálás történik.
193/2009 korm rendelet alapján dönt az építési hatóság a szakhatóságokról.
Pl.: „a pinceszintek kivételével a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépületek építése esetén” tahát egy földszintes családi ház esetén nem fogja az építési hatóság nem keresi meg a tűzoltóságot mint szakhatóságot. A tűzoltóság soha nem látja a tervet mert nincs megkeresési kötelezettség. Az építési ügyintéző nem tud mit kezdeni a tűzvédelmi fejezettel, amit egy kis épületnél az építész is meg kell, hogy tudjon csinálni. Ha alkalmazza az építési hatóság a 28/2011 BM-et akkor megkeresi a terven a szakértő aláírását és ezzel vége.

[…] illeti – a Magyar Építész Kamara alábbi állásfoglalására, mely a nemrég megjelent új OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) egyik fontos ellentmondásával […]

Tisztelt Kollégák !

Egy csepp adalék a valóban érdekes polémiához: a friss jogszabály szerint a 9500 nyilvántartott építész kolléga egyike sincs (lesz) eltiltva attól, hogy némi hozzátanulás árán bizonyítsa a MÉK és MMK által működtetett vizsgabizottság előtt, hogy „nem nagy vaszizdasz” ez a tűzvédelmi műleírás-gyártás. Aki egy kicsit is tud olvasni és maga szokta elkészíteni a tűzvédelmi szakértő bevonása nélkül is dokumentálható tervéhez a tűzvédelmi fejezetet, nyilván nem fog zavarba jönni a vizsgán. Hát még az, aki a komolyabb épületekhez se szokott igénybe venni tűzvédelmi szakembert….

És még valami: Ha kevés a tervezési megbízás, ebben a csöpp országban mivégre a 9500 bejegyzett építész?

Végül egy kis „vitaindító” az építész morálról:
Ti találkoztatok már a szabályostól itt-ott eltérő megoldásokkal? Miért van az, hogy a magyar első gondolata az, hogy a szabály baromság, a hatóság hülye, a tervem csakazértis más lesz, mint ahogy az szabályok betartásával lehetne? Hiszen csak eltérési engedélyt kell kérni. Ja, hogy cserébe mindössze baromságokat kell ígérni (például: tűzgátló üveg a homlokzaton) ?
Vagy Ti még nem hallottatok „nem középmagas” lakóházról olyan üres padlástérrel, amelyet a tervező minden lakás felett felosztott kis hőszigetelt „padlásterekre”, ahová a födémbe előkészített könnyítés eltávolítása után beállított falépcsőn lehet felmenni? persze nem lakni, csupán használni a padlást… ja, hogy ezzel a ház majd középmagassá válik, aminek a szabályai nem, lesznek betarthatók?
Tovább is van, mondjam még?

Tényleg az a megoldás, hogy bagóért vállalkozunk és sírunk, hogy – bár magunk nem tudjuk elvégezni a tennivalókat – fizetni kell annak, aki meg tudja csinálni ?

A jelenlegi munkaellátottság és tervezői díjak mellett még egy vizsga? Kösz. Eddig is rengeteg többletmunkát okoztak az állandóan változó jogszabályok. A kamarának inkább azzal kellene foglalkozni, hogy egy ajánlott minimum alatt ne lehessen tervezni. Például az építési engedély kiadásának lehetne feltétele a (legalább a kamarai minimumot elérő) tervezői díj befizetése, amit az engedélyező hatóság felé kell igazolni. A szakhatóságok eljárási díjának befizetését igazoló csekket bekérik, az építész meg dolgozzon bagóért? Ha építményérték számítás szükséges, minimális tervezői díj számítás miért nem? Van fogalmad arról, hogy vidéken mennyiért terveznek egy családi házat? Két utcát tervezhetsz egy évben, hogy megélj, ha kifizetted az adódat.

[re=82143]Pató Károly[/re]: csak megerősíteni tudom az általad leírtakat. vidéken dolgozom, kényszerűen alacsonyabb áron, mint a fővárosiak, de sajnos mostanában a munkák száma a nulla felé közelít.
ennek fő oka, hogy egy ifjú, levelezőn végzet É3-as kategóriájú „építész”, aki a „tervezés” mellett fő tevékenységként építőanyag kereskedéssel foglalkozik, kapaszkod(!) 30-50 ezer forintért készít családi ház terveket, fillérekért műszaki vezet, de persze ő szállítja az építőanyagot, így a haszna nem marad el. árukapcsolásból jeles, etikából kevésbé…

OTSZ-hez kapcsolódóan: tűzoltási terv. tudja valaki, hogy mi ez? mert a jogszabály leírja, hogy kell, de nincs definiálva, minek kell tartalmazni, ezért bármit készítesz-készíttetsz, nem jó. csak a szakhatóság jóindulatán múlik, hogy elfogadja-e

Hogy ne csak úgy a levegőbe beszéljünk, a tűzvédelmi tervező „némi hozzátanulás és vizsga” a Budapesti Műszaki Egyetemen van, 4 féléves képzésben, kezdő 180.000 Ft/félév díjazással. Kicsit belegondolva ez az elit szakkör nem megoldás az összes építész problémájára:
-Kinek van elfekvőbe erre pénze? Egy évben plus 360e HUF-ot kitermelni manapság nem mindenki kiváltsága!
-Mi a szöszért kell megtanulnom olyan tantárgyakat, amiről a BME diplomában igazolta, hogy tudom?
-És az időtényező sem elhanyagolható: márciusi jeletkezéssel két és fél év múlva lesz kezedben a végzettség. Akkora már lehet, hogy hajózási vizsgát is fognak kérni egy fóliasátorhoz!

Mészi!
Ha egyszeri vizsgázási alkalomra is van lehetőség, akkor ne légy szégyellős, oszd meg nekünk!

Én jelenleg azon tépelődöm, hogy egy leader-es játszótér pályázattal mit kezdjek: szóljak-e az önkormányzatnak a tűzvédelmi tervről vagy benyeli anélkül az MVH? Mennyibe fájhat a homokozó, hinták, mászókák és padok szaktervezése?

A MÉK meg utólag elereszt egy lanyha ejnye-ejnyét az éterbe, évi 44e-ért…

lali!
Tűzoltási terv: Végy egy kellően nagy habot vagy tócsát, tedd alá a tűzet és szidd le a tulajt a felelőtlensége miatt.

T Építész Urak!
Nézzetek be a MMK honlapjára, van átmeneti megoldás, talán ez kellene a MÉK-nek is!

[re=82147]tanúsító[/re]:
Ez tényleg elegáns megoldás! Így kezeli a problémát egy mérnök!

Nem hiszem, hogy a tervezői díjak mai szintje mellett évente 360 000 forintot a tervezők többsége ki tudna, vagy szeretne fizetni egy tanfolyamért, az ott, többnyire feleslegesen eltöltött időről nem is beszélve. Ezzel az erővel épületgépésznek is átképezhetjük magunkat, hogy egy WC-t feltüntethessünk az alaprajzon. Épeszű az, aki ezeket a rendelkezéseket hozza? Nagyon jó, hogy van átmeneti megoldás az MMK honlapján, amit a MÉK is átvehet, de nem az lenne a legjobb, hogy a felelős rendeletalkotót vonnák ki átmenetileg a forgalomból?

Szerintem is MI nyeljük be a Tűzvédelmis költségét. Egyet mindenki elfelejt Akik ma az „családiházas” tervezés területén dolgoznak. Az Építész egy beruházás komplett jogi, gazdasági, pszichológiai, építéstechnológia, műszaki tervezői részét a vállán viszi. Mindnyájan tudjuk, hogy telefon/emailok, hatóságok, szakhatóságok között ingázunk. De akik alánk dolgoznak (statikus, épvill, épgép, tűzvédl) nekik tudniuk kell, hogy nekik un. „Kötött tervezésük van”, azaz nem kell az ezernyi folyton változó kívánsággal/koncepcióval megküzdeniük, hanem tényszerűen igazolniuk kell, egy (azaz csak 1 végső ) darab tervre hogy „nem szakad le”, „ekkora kazán elég lesz”, „ennyi órát bír”. Nálunk van egy un Emberi „bizonytalansági” tényező is amiből a szakági tervezők kimaradnak. Nekik maradnak a számokkal alátámasztható érvek, A Matek. Munkaidőnk 50%át minimum ez viszi el. S ezt az Ügyfelek nem hiszik el, gondolják el vagyunk havazva, nem vesszük fel a telefont..stbstb. ( Ismerős ugye??) Bárcsak rajzolni kellene, soha nem változó „tervezési programok” alapján.

Egyetértek az előző hozzászólással, fajlagosan az elvégzett munka és felelősség arányában az építészt rosszabbul fizetik a társtervezőknél. Ha nincs építész, mihez lehetne tűzvédelmi, épületgépészeti, statikai, elektromos tervet, szakvéleményt készíteni? Mit szólna pl. a tűzvédelmis kolléga, ha a továbbiakban csak úgy dolgozhatna, ha elvégez egy építész tanfolyamot két és fél év alatt, potom egy millóért? Az ő érdekvédelmük úgy látszik jobban működik, mint a miénk. Bizonyos nagyságrend és bonyolultsági fok felett természetesen indokolt a tűzvédelmi tervező bevonása, de aki egy családi ház tűzvédelmét nem tudja megoldani, az visszaadhatja a diplomáját. A mostani válságos időszakban, ahol az építőipar munkaellátottsága a béka feneke alatt van, nem az adminisztráció bonyolítását, és állandó változtatását várná el az ember, mivel ez olyan többletmunkával jár, amit a jelenlegi piaci helyzetben nem lehet érvényesíteni. Ha nem éri meg itthon dolgozni, az értelmiség egy része külföldön próbálkozik. Biztos, hogy a kint dolgozó fiatalok néhány év után mind hazajönnek? Diplomásokat és szakmunkásokat képezünk a nálunk gazdaságilag lényegesen jobban álló országoknak? Értelmes dolog ez?

Még szeptemberben kértünk állásfoglalást egy adott munka kapcsán a tűzvédelmi szakértő bevonásával kapcsolatban az OKF-től (ottani iktatószám, amire lehet majd hivatkozni: 12468-2/2011/Ált)

Zanzásítva a lényeg az, hogy a tűzvédelmi dokumentáció készítésének kötelezettsége azon esetekben áll fenn, amikor az építészeti-műszaki tervezés, kivitelezés során a kialakítással szemben jogszabály tűzvédelmi követelményeket támaszt.
Ezen követelményeknek való megfelelés mind a létesítési, mind a kivitelezés során tűzvédelmi szakértő bevonásával, vagy tűzvédelmi tervező igénybevételével bizonyítható.

Tehát többek köztkripta, magasles, fedett-nyitott trágyatároló és kutyafuttató esetében nem kell tűzvédelmi dokumentációt készíteni, így tűzvédelmi szaktervező-szakértő bevonására sincs szükség.

Az OKF-nél elfelejtettek lapozni szeptember végén a naptárban, mivel a 2/2002 BM rendelet tartalmaz valami hasonlót (szakhatósági esetben követeli meg). Ellenben a 28/2011 BM rendelet 288.§ (1) pontja taxative tartalmazza, hogy „Minden terv része a tűzvédelmi műszaki leírás, dokumentáció.” Ezt nem lehet másképp magyarázni.

Megint kezdődik a maszatolás, a sündörgés. Most akkor pofára dönti el az eljáró hatóság, hogy beültet a hintába vagy sem? Egyébként egy belvárosi kriptában felgyulladó (vesd össze gyertya) koszorúknál nem számít a tűz?

Épp a múltkor találtam az új OTSZ-ben egy másik lakonikus előírást: 452.§ Tűztávolság nem értelmezhető azoknál az épületeknél, ahol a tűzoltóság nem minősül szakhatóságnak.” Tehát akkor a családi házat milyen messze is kell tenni a szomszédban található meglévő festékbolttól?

Hát lehet, hogy az OKF-ben elfelejtettek lapozni a naptárban szeptember végén, mivel a 2/2002 BM rendelet kötötte a szakhatósági esetekhez a tűzvédelmi szakértő bevonását. Megint az történt, hogy valami nagyot mondtak (vittek keresztül) és utána elkezdődik a magyarázkodás, hogy nem is úgy kell azt érteni, ami egy jogszabály esetében nemcsak kínos, hanem káros, mert az alkalmazását eseti- és személyekre szabott megítélés alá vonja! A fenti állásfoglalás két okból is ellentétes a jogszabályi környezettel:

1. az építési törvény 31.§ (2) b. pontja minden építmény esetében megköveteli a tűzbiztonság követelményét! És maga az OTSZ is minden épületre, szerkezetre tartalmaz követelményeket. Van ahol szigorúbbat, van ahol enyhébbet.

2. a 28/2011 BM rendelet 288.§ (1) pontja egy tőmondatban leírja, hogy minden terv része a tűzvédelmi műszaki leírás, dokumentáció; amihez kötelező tűzvédelmi szakértő vagy -tervező bevonása!

Gondoljunk bele, hogy egy belvárosi temető kriptájában csakúgy leéghet egy rakás megszáradt koszorú!…

Egyébként a napokban botlottam egy hasonló dodonai előírásra. Az OTSZ 452.§ paragrafus azt mondja, hogy a tűztávolság csak azon épületek esetében értelmezhető, ahol a tűzoltóság szakhatóság?! Kérdem én, hogy egy meglévő, festék boltot tartalmazó épülettől milyen messze kell tenni a szomszédban a családi házat?

Mai csemege:
259/2011 (XII. 07.) Kormányrendelet 1. melléklet a tűzvédelmi bírságról, adható kategóriában:

25.Tűzvédelmi tervfejezet tűzvédelmi szakértõ vagy tűzvédelmi tervezõ nélküli készítése, a tervezõi-, szakértõi név hiánya, jogosultság számának, saját kezű aláírásának hiánya 100.000-1.000.0000 Ft

26. Ha a felelõs tervezõ, a tűzvédelmi szakértõ, a kivitelezõ, a felelõs mûszaki vezetõ vagy a tûzvédelmi tervezõ valótlan nyilatkozatot adott 60.000-1.000.000 Ft

Ezek után már meggondolandó a tűzvédelmi szakértő bevonása, illetve a döntési helyzet növelheti a korrupciós veszélyt.

Tisztelt Kollégák!

Értesültetek már a következőkről? Az előzőekben vitatott BM rendelet 2012. 01. 01.-től érvényes jelenlegi aktuális állapota:
„288. § (1) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, így megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető.”
Bizonyára minden építésztervező rendelkezik annyi szakmai ismerettel, hogy pld. a tűzvédelmi szakhatóságot nem igénylő esetekben a tűzvédelmi műszaki leírást elkészítse. Aki úgy érzi, hogy nem, még mindig elkészíttetheti szakértővel is.

[re=83312]Gábor[/re]: érdekes fordulat, szinte a ló másik oldalára estek, mert így semmihez sem kötelező a szakértő alkalmazása. a tűzvédelmi bírság persze megmaradt szakértő alkalmazásának elmulasztása miatt (Tűzvédelmi tervfejezet tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező nélküli készítése, a tervezői-, szakértői név hiánya, jogosultság számának, saját kezű aláírásának hiánya)

[re=83316]beg[/re]: „Tűzvédelmi tervfejezet tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező nélküli készítése, a tervezői-, szakértői név hiánya, jogosultság számának, saját kezű aláírásának hiánya 100 000”
Valóban érdekes. Nincs vonatkozó jogszabály ami kötelezővé tenné a szakértő alkalmazását, aláírást, de ha nélküle készül a tervfejezet akkor megbüntetik a készítőt.
Ez olyan, mintha nem lenne jogszabály arra, hogy jogosultsággal és névjegyzékben szereplő tervező készítheti az engedélyezési terveket, de ha jogosultsággal rendelkező tervező bevonása nélkül készítené valaki tervet, akkor megbüntetnék.
Talán össze kellene hangolni a jogszabályokat az arra illetékeseknek. Hogyan mehet át egy kormányrendelet egyeztetése a minisztériumok között, és mi az oka annak, hogy a BM nem tájékoztatja kormányrendelet előkészítőjét, hogy megváltoztatta kormányrendeletet is érintő saját jogszabályát? Vagy tájékoztatta, csak én nem értem az összefüggéseket.

[re=83383]Gábor[/re]: Megjelent egy újabb cikk itt a koos.hu -n, amiben van egy pdf link. Eszerint egyéb jogszabályokból összegereblyézhető, hogy a régi rendszer állt vissza (ami tűzoltó elé megy, vagy min. 2 pinceszintje van), de (lehet, hogy csak felületesen olvastam) olyan, mint ha egyéb tervhez nem kellene tűzvédelem. Persze kell, a tervek tartalmi követelményeiről szóló rendelet szerint. Csak ezt lehet, hogy tűzvédelmi műszaki leírásnak kell hívni, és nem tűzvédelmi dokumentációnak, hogy ne büntessenek meg??

[re=83390]beg[/re]:
Elolvasva pdf linkben szereplő agyagot és áttekintve a hivatkozott jogszabályi helyeket megállapítottam, hogy jogszabályi ismereteim hiányosak voltak. A tűzvédelmi törvény kimondja, hogy a jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció. A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. Kormányrendelet kimondja, hogy a szakhatóságot igénylő esetekben kell a törvény szerint tűzvédelmi dokumentációt kötelezően készíteni. Ezt viszont csak jogosult tűzvédelmi tervező, szakértő készítheti, illetve annak bevonásával készíthető, ellenkező esetben külön kormányrendelet alapján megbünteti a tűzvédelmi hatóság a jogosultság nélkül tevékenykedőt. A tervek tartalmi követelményéről szóló 37/2007 ÖTM rendeletben szereplő „tűzvédelmi műleírás, dokumentáció, kiürítési terv” készítése attól a ponttól számít szakértő által készítendő tűzvédelmi dokumentációnak, ha szakhatóságot kell bevonni az eljárásba. A szakhatóságot nem igénylő esetekben nem írja elő kötelezően 375/2011. kormányrendelet a szakértő által készítendő tűzvédelmi dokumentációt. Véleményem szerint a tűzvédelmi szakhatóságot nem igénylő esetekben a megfelelő felkészültséggel rendelkező építész tervező is elkészítheti „tűzvédelmi műleírást”. Nem csak a nevében különbözik a műleírás, megfelelő jogosultságú tervező, szakértő közreműködését csak törvény, vagy kormány rendelet írhatja elő. Ezért is került ki a 288 §-ból a konkrétan megnevezett tervező, szakértő alkalmazása, továbbá ezért nincs 37/2007 ÖTM rendeletben sem szó a jogosultságokról.

T.Molnár Attila !

A panelépületek lépcsőházaiban kitettek egy felhívást,miszerint a lépcsőházakból minden akadályt el kell távolítani., a 28/2011.(IX.6.)BM rendeletre hivatkozva,büntetések kilátásba helyezésével egyidejüleg.
Meg tudná nekem valaki mondani,hogy a lépcsőház falára ! kiakasztott cserepes növényeket
ki kell dobnunk-e,vagy maradhatnak,hisz a közlekedést nem akadályozzák ?
Én,mint laikus végigböngésztem a fenti rendeleteket és csak azt találtam,hogy akkor lehet büntetni,ha a közlekedő útat leszűkíti az akadály.Miután már vagy 40 éve,a panelek felhúzása után a lakok így tették barátságossá a rideg betonlépcsőházakat és eddig ez nem volt probléma,nem értem a dolgot.

Kérdésemre a választ előre is megköszönöm.

Demeter László(egy növényszerető nyugdíjas)

[re=83853]Demeter László[/re]:

Kedves Demeter László!

Nyugodtan kérdezzen meg egy tűzoltót vagy egy mentőst, hogy milyen az, amikor 120 kilós embert kell egyensúlyozniuk a hordágyon, miközben a cserepes virágok sokszor a betegre hullanak, mert másképpen nem lehet mozogni.

Ha Ön szereti a növényeket és nyugdíjas, akkor rengeteg eladó családi ház van, ahol sokkal jobban érezheti magát.

[re=83854]Hiper[/re]:
Kedves Hiper !
Igaza lehet,de közben mások is írtak.Ezek szerint lehet a falon cserepes növény,ha a padló(lépcső) szintjétől 195 cm.magasan van.+ lehet még olyan helyen is,ahol a közlekedést nem gátolja.Pl.egy radiátor tetején.
A 120 kilósra visszatérve,a magasházaknál van lift,a 4 emeleteseknél tényleg nehéz lehet,hisz egy hordággyal meg se lehet fordulni a kanyarban.
Köszönöm válaszát!
Üdv D.László

[re=83860]Demeter László[/re]: Tűz fennforgása esetén nem túl szerencsés liftezni…

[re=83862]Szabóbácsi[/re]:
Ez viszont egy szerencsés hozzászólás volt…

[re=81609]Nándor[/re]:

Mindez akkor igaz, ha az OTSZ minden betűjét komolyan kell vesszük. Azt betartani úgy, hogy nem kap epilepsziát az ember ahhoz tényleg szakértő kell.
Amúgy akár a kényszerszakértő kikövetelése, akár az OTSZ egyes előírásai teljesen önérdekűek, és semmi közük a tűz elleni védekezéshez.