Lassan leépül a magyar építőipar. Szívből sajnálom a szorgalmas jogszabályalkotókat/döntéshozókat. A végén szomorúan széttárják a karjukat, és bánatos szemmel azt mondják: milyen kár, pedig még lett volna néhány ötletünk.

Az új OTÉK módosítással legnagyobb gond, hogy kihirdetése után 8 nappal lépett életbe. A helyi rendeleteket nem lehet 8 nap alatt módosítani (3-5 hónap is néha kevés hozzá).
A módosítás során sok új fogalmat vezetnek be (épületmagasság, homlokzatmagasság), a régiek meg megszűnnek (építménymagasság).
A helyi rendeletekben többnyire építménymagasság szerepel.
Már az egyik hivatal azon gondolkodott tegnap, hogy a változás után benyújtott engedélyeknél mindhárom számítást kéri.
Problémát fog okozni, hogy mit kérjen a hatóság, mihez igazodjon.
Az új fogalmakat gondosan elolvasva és áttanulmányozva, nagyon sok kérdőjel merül fel. Jó lett volna a magasság számításokhoz egy kis ábra, vagy segédlet, vagy pontosabb leírás (az én olvasatomban az épületmagassághoz a tetőt is hozzá kell számolni).

Elnézést az előző két bejegyzésért, rosszul tudtam, közben jobban utánanéztem, konzultáltam. (Miklós, légyszi töröld őket)
Tehát a 90/2012-es májusban, a 211/2012, most aug. 7-ikén lépett érvénybe. Viszont sok minden más még zavarosabbnak tűnik fel.
pl.: Kérem, aki tudja, hogy jelenleg pl. az épület magasságára pontosan milyen szabályok érvényesek, ossza meg! Az épületmagasság számítása már érvényes, de a HÉSZ-ekben az építménymagassági határértékek vannak csak egyelőre. (e szerint, pl. oldalhatáros épület is lehet kertvárosban, 7,5 m magas, ha én jól látom). Ellenben, a helyi szabályzatokban meg vannak határozva az építménymagassági korlátok, de az OTÉK-ból kikerült a számítási metódus. Vajon, ez jól van-e így, vagy csak én nem értem? (Nálunk, helyben, most mindkettőt, sőt a homlokzatmagasság számítását is kérik. Aligha jogszerű.)
És még vannak, elsőre gyanús ellentmondások.

Kedves Fenyvesi!
A Kormány 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendeletével kihirdetett OTÉK szeirnt:
33. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 2–32. §, valamint az 1–3. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.
Ezek a paragrafusok azok, amelyek a településtervezés szabályaira vonatkoznak, illetve egyes eljárási szabályokat vettek ki a rendeletből.
Az augusztus 7-én életbelépett OTÉK módosítás leginkább az 50. §-tól kezdődik (meg az előző az ezt megelőző §-ra vonatkozik.)

Lásd: https://epiteszforum.hu/node/21555

És remélem, hogy már foglalkozik valaki a két már kihirdetett jogszabály harmonizálásával!

Nekem a 94. §-a okoz némi fejtörést. Most akkor nem kell tartalékkémény, de ennek ellenére a kéményseprő továbbra is a még érvényben lévő 27/1996 Bm rendeletre hivatkoznak, ha az is megváltozik csak akkor , és csakis abban az esetben lehet majd kérni a tartalékkémények megszüntetését/visszabontását tetősík alá.

Másik észrevétel: A lépcsőfogódzókra volt eddig előírás hogy D50mm kell legyen, most ez kikerült. Valaki tudja miért?

Magasságszámítás: agyrém!

[re=84594]Ryhe[/re]: Kedves Ryhe! Köszönöm, kicsit belekeveredtem. Akkor drukkolok, hogy a HÉSz-ek időre módosuljanak, az ellentmondások feloldódjanak.

[re=84597]Kelemen Zsolt[/re]:

Kedves Zsolt! Rosszul hivatkoznak a kéményseprők a jogszabályra:
f) tartalékkémény: olyan kémény, amelynél a tényleges igénybevétel a más rendszerű hőellátás miatt nem áll fenn, de a hatályos rendelkezések szerint, illetve a fokozott biztonság miatt használható állapotban való tartása szükséges.

Mivel a hatályos rendelkezések szerint nem kell tartalékkémény (azt az OTÉK írta elő), ezért nem kérheti a kéményseprő sem…

Én a lépcsőn akadtam ki. Egy családi háznál akár 80 cm széles előlépcsőt is lehet tervezni az eddigi 1,10 széles helyett. Az a megfogalmazás, hogy a bejárati ajtón és a menekülő útvonalon egy hordágyat végig lehessen vinni, enyhén szólva pongyola megfogalmazás…. Milyen hordágyat? Hegyi mentő, barlangi mentő, kórházi????

Ja és a csúcs, hogy melléképítménnyé módosult a gépkocsitároló, így már a hátsókertben is elhelyezhető…
Mi van a bejárati ajtó méretével? Eddig elő volt írva, hogy 85 cm szabad nyílásméret kell, most meg csak, hogy átférjen rajta a hordágy…..
És a másik érdekesség: (5)268 Egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség vagy terület legalább 2,70/5,00 m nagyságú legyen. Több személygépkocsi elhelyezésére szolgáló tároló tervezésénél és kialakításánál a 6. számú melléklet szerinti megengedett legkisebb méreteket és legnagyobb lejtéseket kell alkalmazni.

Tehát egy állásos garázsnál nincs rámpa előírás!

[re=84586]Pató Károly[/re]: Az a baj, hogy a szorgos jogszabályalkotók megint elfelejtettek konzultálni pl, a fogalommeghatározásokról. Ez, hogy megszűntették az építménymagasság fogalmát teljes káoszt fog okozni a műszaki osztályokon és fölösleges többletköltséget okoz a rendezési tervek módosítása miatt.

[re=84594]Ryhe[/re]:

Tisztelt „Ryhe” :

Ön egy korábbi hozzászólásában a 80 évnék idősebb épületeken végzett beavatkozásokról a következőt írta:

„2005 Április 09
A 80 évet meghaladó életkorú épületekre előírt épületdiagnosztika többet jelent, mint egy sima statikai szakvélemény (sajnos az építési hatóság sem veszi komolyan ezt a kérdést). Az épületdiagnosztika azt jelenti, hogy meg kell határozni (ez esetleg még azt is jelentheti, hogy a meglévő szerkezetekből próbatesteket vesznek ki, hogy megállapítsák azok teherbírását).
Ezek nélkül a tervezőnek nincs meg az, az alap, amely alapján a szerkezetet méretezhesse.”

Szeretnék érdeklődni, hogy egy ilyen diagnosztika elmaradása miatt keletkezett károkért az annak elvégeztetését elmulasztó építési hatóságot terheli-e felelősség?

Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: dr. Farkas József

Tisztelt Farkas úr!
Jó érti, a meglévő szerkezetek állapotát, ha kell akár laboratoriumi ellenőrzésnek is alá kell vetni. És ennek a szakértő véleménynek az elkészítése nem is tervezői, hanem kifejezetten szakértői feladat. (Részben ezért is van a szakértői szakmagyakorlási státusz, amit úgyszintén nem vesznek sok esetben igénybe!)
Az építési hatóságot nem terheli felelősség.
Az építési hatóság feláll arra a lóra, hogy a tervezői a nyilatkozata alapján – amely azonban úgy néz ki, hogy 2013. január 1-től eltörlésre is kerül, oda a két pont a tervezők javára – minden, ami a szakszerűséget illeti betartásra került.
Így reklamálni maximum a tervezőnél lehet, hibás, vagy alkalmatlan szolgáltatás miatt. De még az sem biztos, hogy a tervező elmarasztalásért a kamará(k)hoz érdemes fordulni, mert lehet, hogy elsikálják az ügyet.
Üdvözlettel: Ryhe

[re=84594]Ryhe[/re]:
Kedves Ryhe! Múltkor lehűtött, de újra belemerülve, és éphat. előadókkal, kollégákkal is beszélve, mégiscsak az a helyzet, amire Eszterrel felhívtuk a figyelmet: teljes a jogbizonytalanság az épületek magasságának szabályozásánál. Az eddigi építménymagasság fogalom már nem érvényes, de vannak rá határértékek a HÉSZ-ekben, viszont az épületmagasság ás homlokzatmagasság fogalma érvénybe lépett, de sehol nincs rá határérték, amíg a HÉSZ-ek meg nem határozzák. Addig, jogszerű, számszerű korlátozás nem érvényesíthető, nem kérhető számon a terveken. Csak a városképi illeszkedés követelménye marad a tervtanácsok kezében, mi viszont nem hatóság.
Szerintem ez a Guiness rekordok könyvéért kiált. Milyen kodifikációs munka folyik a minisztériumban? Hogy hogy az éphat-ok, nem kiabálnak? Helyette kétes jogosságú túlélési taktikákat hallok: kettő, v. mindhárom számítást kérik, de mire mennek vele? Nem alapoz meg egyik sem jogszerű elutasítást a fentiek miatt.
Kérem, aki tud megoldást addig, jelezze!
Az már csak a hab a tortán, h a 90/2012. az 1.§ kivételével 1 napig lesz érvényben (2013. jan 1-én) de a 211/2012 is érvényét veszti jan. 2-ikán !!! (vajon 0 óra 00 perckor, vagy 24 ó 00-kor?)
Ha valami, akkor ez biztos maga a jogbiztonság. Ezt tanítani fogják. Szerintem.

Tisztelt Fenyvesi úr!
Valahogy először én sem akartam kiigazodni az OTÉK 2012-ben kétszer is (és ráadásul egy külön) kormányrendelet módosításában.
És amit észtre is vettem, hogy a az 1. sz. melléketre ez vonatkozik:
299 Megállapította: 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 31. §, 1. melléklet. Hatályos: 2012. VIII. 7-től.
De ezt a mellékletet a korábban kihirdetett rendelet nem változatta meg, így ez továbbra is érvényes lesz.
(Itt jegyzem meg, hogy (a csúcsértelmiségiek) a jogászok találták ki azt a fordulatot, amelyek olvasása megzavarhatja a gyanútlan olvasót, hogy egy nap hatályba is lép és a követő napon hatályát veszti. Ez magyarul a következőket jelenti:
nem változik meg a módosított jogszabály száma,
a hatálybalépés napján elkészítik a módosításokat, és az eredeti (amelyre sokszor már rá sem lehet ismerni) jogszabály módosításai hatályba lépnek,
a módosító jogszabály, mint aki elvégezte a dolgát megsemmisül, mivel nincs rá a továbbiakban szükség.)

A következő fogalmak egyértelműek:
32. Épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, helyi építési szabályzat által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak – kupola, saroktorony – valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók.
33. Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építmény magasság a teljes épületre vonatkozik, míg
52. Homlokzatmagasság (Hm): az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12,00 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
c) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,00 m magasságú
ca) tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak,
cb) a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá
d) a magastető és oromfalainak 6,00 m-t meg nem haladó magasságú részét.
A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a 12,00 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,00 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,00 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
ahogy a neve is mutatja csak az épület egy homlokzatára vonatkozik!
És mivel az állam rendelkezik, csak pénzt nem ad az önkormányzatoknak, ezért:
112. §351 (1) A 2013. január 1-jén hatályos helyi építési szabályzat 2015. december 31-ig alkalmazható.
(2) A helyi építési szabályzat 2013. január 1-jét követő módosítása esetén a módosítással érintett tárgykörben biztosítani kell az összhangot az e rendeletnek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) módosított rendelkezéseivel.
(3) Hatályos helyi építési szabályzat hiányában 2013. január 1-jét követően az illeszkedés szabályait e rendelet előírásai szerint kell alkalmazni.
(4) E rendeletnek az R.-rel módosított rendelkezéseit az R. hatálybalépését követően benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.

Viszont, hogy január 1-től várhatóan bevezetik a telpülésképi véleményezés intézményét (mert valaki azzal – az agyament ötlettel – állt elő, hogy csökkenteni lehet az építési engedélyezés idejét), bevezetve ezt az intézményt, amit azonban nem számítanak bele az engedélyezés határidejében (és a polgármester képviselők már sírnak is mint ama fürdős..), hogy ennek a határideje minimum 30 nap legyen, várhatóan minden jelentősebb engedélyezési tervet végig kell futtatni ezen a folyamaton.
Így majd minden tiszta lesz és világos!
Üdvözlettel: Ryhe

[re=84648]Hartmann György Sándor[/re]:
Tisztelt Hartmann Úr!
Köszönöm a kimerítő választ, a remek összefoglalót, de sajnos az aggályaim továbbra is fennállnak, amiket erősít, h azóta is beszéltem előadókkal, kollégákkal, akik szintén tanácstalanok, mint egy kisközség:
– az építménymagasság fogalma kikerült a hatályos szövegből, tehát úgy számolom, ahogy akarom, csak határérték alatti számot írjak (mondtam is egyik előadónak, h legközelebb, számítás és idomterv nélkül, beírom a megfelelő számot, oszt jónapot. Nevetett, nem kifogásolhatja)
– Legjobb tudásom szerint kiszámolom az épületmagasságot, a homlokzatmagasságokat, az idézett szöveg szerint, de teljesen mindegy mekkora értékek jönnek ki, nincs jogalap az elutasításra, míg nem kerülnek határértékek a HÉSz-ekbe. (Az egyik előadó szellemes javaslata: gyorsan emeljék be a HÉSz-be az Építménymagasság fogalmát, akkor legalább az számon kérhető.)
– addig, szerintem, egyetlen jogszerű eljárás, az utcakép, és az adatok alapján az illeszkedést számon kérni, tervtanácsi állásfoglaláson keresztül.
– Még itt is lehet bibi: van jogerős bírósági ítélet, ami kimondja, h ha az épület megfelel az előírt magassági és egyéb paramétereknek, akkor az illeszkedés szabályainak megfelel.
Szóval, szerintem, a tisztelt jogalkotók ezt jól elbaltázták, h időszerű is legyek.
üdv: F.P.

A legfelső szinteken most vették észre, hogy hibáztak :
https://tervlap.hu/cikk/show/id/1523

Szóval, mégse mi néztük be. Nem mintha ettől jobban érezném magam. Döbbenetes, és az is, h a szerzők vették észre utoljára. Egy rendeletet pár nap alatt ki lehet javítani. Várjuk.
Az egyik önkormányzat ép.hat-nál felmerült, h ha gyorsan beemelik a helyi szabályzatba az építménymagasság fogalom meghatározását, akkor addig is jogszerű engedélyeket adhatnak ki, megszűnik az anomália.

Vita folyik arról, hogy az épületmagasság számításnál figyelembe kell-e venni a tetőfelületeket, hisz azt mondja a rendelet, hogy „…az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F)…” Segíthetne a homlokzat fogalma, de abból úgy tűnik fel, h akár bele is kell számítani, nem tesz különbséget falfelület és tetőfelület között. Ellenben a homlokzatmagasság-számításnál már figyelmen kívül hagyandó a tető 6 m-nél nem magasabb része és az oromfalak. (megint mind a 4 oromfal, igaz, szigorúbb a fogalmi kör) Akkor most mi a homlokzat?
Szóval, kérem, aki tudja, hogy beleszámítjuk-e a tetőt, vagy sem, ossza meg velünk a tudását. (Bár nem lévén határérték, most még mindegy lenne, de jobb időben felkészülni.) Csókoltatom a tisztelt kodifikátorokat.
— cca. 20 ezerért új OTÉK témakörben is hirdet egy cég továbbképzést. Remek. Ebben a helyzetben, ennyiért elmondják, hogy zavaros a helyzet, próbáljunk szót érteni az éphat. előadókkal?

[re=84675]sby f. j.[/re]:
Erre gondoltam. Aki elrontotta, összekaphatná magát.

[re=84676]Fenyvesi Péter[/re]: Sajnos ez nem ilyen egyszerű!
Az OTÉK-nek, mint műszaki szabályozásnak – ha tisztességesen kívánnak eljárni -, akkor meg kell járni az EU-t. (Igaz volt arra is precedens, hogy ez nem történt meg.)
Lehet, hogy sokan azt mondják, hogy ennek semmi értelme nincs, de a valódi oka, hogy az EU eldöti:
direktíva, vagy
szabványi szinten kívánja szabályoni az adott kérdést.)
Egy ilyen jogszabály jóváhagyási procedurája 4-6 hónap!
Mondhatnám: kétszer mérj, egyszer vágj!

[re=84673]Fenyvesi Péter[/re]:
Szerintem nem ilyen egyszerű a helyzet, mert az épületmagasságot másképpen kell számolni – jó lenne tudni pontosan hogyan…, de azt tudjuk, hogy a 45 fokos síkkal való metszés megszűnik -ami más nagyságrendű épületek engedélyezéséhez vezet. Én most úgy látom, hogy a jelenlegi építménymagassági értékeket nem lehet egyszerűen átírni épületmagassággá, mert akkor jóval kisebb épületet lehetne csak tervezni, amiből megint újabb problémák adódnak majd. (A szomszéd háza miért lehetett olyan ? kérdésekre nehéz lesz válaszolni, nem beszélve a folyamatban lévő munkákról. Ez az ősz nagyon nehéz lesz, minden folyamatban lévő -az új szabályozással érintett – munkát be kell fejezni dec. 31-ig !

[re=84679]Kujbus Marianna[/re]:
Azért lenne megoldás, mert az építménymagasságra vannak határértékek a HÉSZ-ekben. Míg nem határozzák meg az épületmagasság és homlokzatmagasság határértékeit (szerintem is nagyon más értékek lesznek, nem helyettesíthetők) addig is jogszerű lenne a helyzet. Ha most tényleg nem lehetne építési engedélyeket kiadni, az egy igazi botrány. Nem működik az államgépezet. Még nem hallottunk hivatalos nyilatkozatot, hallgat a kamara! Mi van itt?

Aki meg elbaltázta, szedje össze magát, oldja meg mielőbb, mert nagy a gáz! Vállalkozások, családok sorsa van a kezükben.

Kedves Miklós! De. írtam még egy kommentet. Ehelyett feltennéd azt is?! Köszönöm.

[re=84680]Fenyvesi Péter[/re]:
Eleinte én is nagyon megijedtem, mi lesz a most beadandó munkákkal, de aztán pár napra rá megjelent az OTÉK a magyarország.hu -n, az új átdolgozott kiadás amiben benne maradt :
110. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
Ezek után csak arra tudtam gondolni, hogy nyár van, meleg és mindenki szeretne már kilépni a §-sok világából.
Ettől kezdve én a Hartmann György által idézett 90/2012. (IV. 26.) Kormány rendeletet tekintem irányadónak. Akkor még tudtak koncentrálni a munkára. Ez most is érvényben van, ha jól tudom és legalább van értelme. Különben az általam ismert Hivatalok nem foglalkoznak az épületmagassággal, mert a HÉSZ-ben nem szerepel.

[re=84674]Fenyvesi Péter[/re]:
Az épületmagasságba szerintem a tetőfelületet – 6 m magasságig – nem kell beleszámítani. Ezt én arra alapozom, hogy az 1.sz. melléklet 33. pontban az épületmagasságnál „Ém” bevezetett „F” jelölést használja a homlokzatmagasság számításánál is.
Az 52.pontban a homlokzatmagasság (Hm): az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni…
d) a magastető és oromfalainak 6,00 m-t meg nem haladó magasságú részét.

Ha a tetőfelület is számítana mindenki lapostetős vagy alacsony hajlásszögű tetőket tervezne, ismerve a magyar szokásokat. A manzárd tetők is megszűntek, amikor bevezették a 45 fokos síkkal való metszést, most kicsit korlátozva visszajöhetnek újra.
Ezzel a megfogalmazással megszűnt, hogy csak a rövidebbik oldalon lévő oromfalak területe vonható le, sőt az oromfalak száma sincs korlátozva mint régen, amikor csak 2 db területe volt levonható.
A tetőfelépítmény oromfala majd levonható-e ? és rengeteg kérdés maradt, amit néhány ábrával egyértelművé tehettek volna.

[re=84682]Kujbus Marianna[/re]:
Kedves Marianna: A 90/2012-ből mindössze az 1.§ és az 5.sz. melléklet van érvényben,a többi csak jan 1-én, egy napig. Vagyis, a rendelet, lényegében nincs hatályban. Sok helyen valóban nem foglalkoznak túlzottan a magasságszámítással, de az általam gyakrabban foglalkoztatott ép.hat-oknál igen. Bent vannak a HÉSZ-ekben az építménymagassági határértékek, régóta számítást, idomtervvel nyújtunk be.
A második válasznak örülök, mert én is ezen a vonalon, erre a következtetésre jutottam. Milyen jó lenne, ha ez egyértelműen benne lenne a rendeletben, s nem kéne kremlinológusokat meghazudtolóan desifrírozni a szöveget. Így is lesz „jóindulatú” éphat. döntnök, aki majd szigorúbban értelmezi. Csak az ügyfélnek ne legyen jó!
Az oromfalak darabszámánál valóban van könnyítés, de a fogalom meg szigorúbb, mert csak akkor az, ha a gerincig ér, legalábbis a 211-es szerint, bár az OTÉKban meg nincs ez a kitétel. Vajon miért?

Ma a Klub rádió reggeli műsorában elmondtam a problémát, miután a főszerkesztőnek e-mailben jeleztem. A vágott felvétel a mellékletben: https://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=146629

[re=84700]Fenyvesi Péter[/re]: Sajnos élőben nem hallottam a rádió adást, mert éppen a BM-ben voltam az ÉTDR oktatás voltam. Ha ez januártól megvalósul, az nagyon jó lesz ! Az oktatás során – ahol a január utáni hatósági eljárásokról volt szó, az építménymagasság is fel volt sorolva…ennyit erről. Mindenki felzúdult, hogy ez fogalom már megszűnt, de ezt sem hallották meg.
Érkezett valamilyen válasz az adás után ?

Jól értem, nem vesznek tudomást az egészről? Ez tényleg botrányos. Ezek szerint, nem is lehet arra számítani, hogy gyorsan lépjenek? Reakcióra, én nem számítottam, nem hinném, h hallgathatják ezt az adót az illetékesek.
Viszont, ha így van, akkor jelzem a főszerkesztőnek, h meg kellene kérdezni az illetékeseket. Meg tudnád írni, hogy konkréten, kit kérdezzenek, akinek van is köze ehhez?
Mi az az ETDR? nagyon izgalmasnak tűnik. 🙂

Közben megnéztem, mi az ÉTDR: https://www.e-epites.hu/etdr/nyiltnap Kíváncsi vagyok, januárra feláll-e a rendszer.
Az azonban továbbra is érdekel, hogy a minisztériumban ki a felelőse az OTÉK kodifikációjának.

[re=84702]Fenyvesi Péter[/re]: Ezen a fórumon a számítástechnikáé volt a főszerep. Jövőre már csak digitálisan lehet tervet beadni. Minden mellékletet is így kell majd feltölteni. Érintettek is itt tudják majd megnézni, szerzői jogtól függetlenül letölthetik a terveket. A szoftver még nincs teljesen kész, de dolgoznak rajta. Papír alapú tervmásolatot majd – + pénzért – lehet kérni a Járási Hivatalokban, vagy a postán. Egyáltalán nem tűnik bonyolultnak a rendszer, de az építésügyi előadók nagy részének ez nagy kihívás lesz majd.
https://www.e-epites.hu/etdr
Nem tudom kitől lehetne választ kapni arra, hogy most éppen mi van érvényben. Talán a kamarától lehetne állásfoglalást kérni, de az állásfoglalás sem törvény, tehát mindenképpen az adott Hivataltól függ az engedély és az, hogy ehhez milyen feltételt szab. Eddig is így volt.

Legfrissebb hír: Kijavították az OTÉK-ot.
Az Országgyűlési Őrséggel összefüggésben egyes kormányrendeletek, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 275/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 5.§-a visszahelyezte régi jól megszokott pozíciójába az építménymagasság fogalmát.

Bizony, röpke két hónap alatt sikerült! Hurrá! Nekem is ma jelezte Cser Eszter, a honlap rendszeres vendégszerzője.
Sehol egy nyilatkozat, sehol egy bocs, lányok-fiúk, ezt kicsit benéztük, elnézést a kellemetlenségért. Igazi polgári erény az ilyen őszinte felelősségvállalás. Méltó az eddigi lapításhoz.
Az OTÉK aktuális állapotában, az 1. sz. mellékletben ott látható az építménymagasság fogalma, szépen, akkurátusan körülírva, mint anno.

Amit most látsz a netjogtáron:
33.300 Építménymagasság („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
ahol :
300 Megállapította: 275/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2012. IX. 29-től.
Csakhogy (ha igaz, hogy a netjogtár ingyenes, megbízható jogszabályszolgáltatás):
ha átváltasz a 2013, január 1-tól állapota ott ezt találod:
33.353 Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
ahol:
353 Megállapította: 275/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
Mindezt az okostojások (ráadásul az EUt sem járta meg) eldugták ebbe a rendeletbe:
275/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet Az Országgyűlési Őrséggel összefüggésben egyes kormányrendeletek,
valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról
(mint a jogszabályalkotás csúcsa!)

Így korai az öröm!

[re=84753]Hartmann György Sándor[/re]:
Leteszem a hajam.
Ehhez képest, ha a Complexen megnézem a ma hatályos állapotot, akkor benne van az építménymagasság. Akkor, őket is bevitték az erdőbe?

Nem kedves Péter!
Téged visznek az erdőbe!
2012. szeptember 28. és 2012 december 31-ig van olyan fogalom, hogy építménymagasság.
2013. január 1-től nincs! Ez a foaglom eltőrlődik.
EEttől az időponttól kedve a tőrvény szerint az épületmagasságot kell használni! Jó jegyed meg, a jele Ém.
Csakhogy, mivel a törvény csak feladatot ad, pénzt nem, ezért a következő helyzet áll elő. Amig nem módosítják a települések az építési szabályzataikat, addig a régi építési törvény és OTÉK alapján maradnak érvényesek (egy ideig) a szabályozások.
Minden új szabályozást már az új törvény és az OTÉK alapján kell elkészíteni!
Ezért is röhögök a zuglói önkormányzaton, aki rendkivüli közgyülése a napokban hagyta jóvá a kerület szabályozási tervét, a helyett, hogy várt volna még négy hónapot és mindent az új előírások szerint készítetett volna el. (Mert erre azért előbb utóbb rákényszerül. (Azért is igyekeznek ezeket a jogszabályokat úgy meghozni, hogy elengendő idő álljon rendelkezésre – ami, többé kevésbé sikerül is – a felkészülésre.
Mert a településtervezés mint olyan teljes reformot (ha szabd ezt a kifejezést használn)élt át az ezévi jogszabályok tükrében. (És még mindig vannak olyan kormányrendeletek, amelyek az előzetes tervek szerint ebben a hónapban kerülnek a kormány elé, hacsak nem lesz fontosabb, mint a nyerőgépek!
Ryhe
Ui. Már várom a KÖzlönyt, hogy megjelenjen az Építési törvény módosítása (mert sajnos eltünt a parlament honlapjáról az a klikk, ahol a már elfogadott de ki nem hirdetett törvények voltak korábban megtalálhatóak. Mert már többen nyilatkoztak arról, hogy mi van a törvényben – sőt még olyaról is, amit a korábbi előterjesztések és az idítványok nem is érintettek. Dehát nálunk, a törvénygyárban már csak így meg, nekik nem kell ISO-zni!

[re=84757]Hartmann György Sándor[/re]:
Köszönöm a pontosítást, kedves György! Tegnap csak átfutottam a válaszod, így félreértettem.
Ezek szerint, az a helyzet, amit két nappal ezelőtt is gondoltam a hír olvastán, amit megerősítettél, jan.1-ig érvényes újra az építménymagasság fogalma. Hogy miért nem addig, míg a HÉSZ-eket módosítják, az rejtély nekem. (Mint anno az OTÉK bevezetésekor)
A kerületünkben is épp átdolgozzák a HÉSZ-t, remélem benne lesznek az Ém határértékek.
Már számoljuk, használjuk Ém-et is, mert több helyen ijedtükben ezt is kérik (hogy mit kezdenek vele, határértékek nélkül?!) sőt a homlokzatmagasságot is.
Annyira örülök, hogy ilyen stabil lett a jogrendszerünk. Akkora a jogbiztonság, hogy minket irigyel Európa.

Az ÉPÜLETMAGASSÁG vagy az ÉPITMÉNYMAGASSÁG milyen szinttől számit???Csak a látható ÉPITÉSZEK fantáziája alapján megálmodott talajfenszintől mért magasságra,vagy a TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY alapján megállapitott ALKALMAS TALAJOSZTÁLY ALAPOZÁSI SÍKJÁTÓL???Vagy az nem számit ÉPITMÉNYNEK ami nem látszik???A talajfelszin alatt ,ha az alkalmas terhelhető talajosztály mondjuk -10m-en van akor a talajfelszin alatt az ALAPOZÁSI SÍKTÓL akár az egész TELEKTERÜLETEN létesíthetek BOROZOTT PINCEKÉNT.És a digitális terven ott fog szerepelni a talajrétegzödés,hogy a (KÉPZETT ÉPITÉSI HATÓSÁG elöadója eldöntse,hogy a helyi építési szabályzatnak megfelelő-e a terv és minden építési jogosultsággal rendelkezik)és így majd a JEGYZŐ aláirásávak kiadja az ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYT!!!És ezekután ,ha tulaj megépiti az épitményt a domboldalba a homokos altalajra és nagyobb zápor hatására a víz lemossa a létesítményt a patakszintig,majd jólesz TURISTAHAJÓNAK szálodával ellátva.És majd az okos HATÓSÁGOK évekig elvitatkoznak azon,hogy kinek lett volna a felelősége HATÁROZATOT HOZNI vagy ELLENÖRIZNI!!!-LÁSD A VÖRÖSISZAP KATASZTROFÁT-!!!

[re=84763]sby f. j.[/re]:
Én úgy látom, hogy ahogy egyre áttekinthetetlenebb, bonyolultabb a szabályozás, annál nehezebben mernek dönteni az ép.hat-on dolgozók. Érthető, védik a hátsójukat, sokba kerülhet, ha melléfognak. Persze, van aki alkatilag olyan, hogy amint megérzi a hatalom ízét, azonnal elkezd ügyfelet, tervezőt szívatni, vagy visszaélni, akár anyagi előnyért, akár puszta élvezetből, vagy csak félelemtől vezettetve.
Még nem sikerült kideríteni, hogy az ilyen ép.hatóságnak hol van a felügyeleti szerve, a másodfokon túl, ami aktuálisan dönthet egy ügyben. De ki, melyik szerv felügyel, ha ez rendszerré válik, és szinte minden ügynél érzékelhetők túlkapások, szakszerűtlenség, amint az már másik posztokon is téma volt? A BM-nél sejtem a megoldást, de várom a konkrét szervezeti egység nevét, ha valaki tudja, mert még a kamarától sem sikerült megtudni.

Uraim,

Segitségre lenne szükségem. Az új OTE alapján nincs konkrétan kitérés a kerti épitmény maximális nagyságára. Korábban ez 20nm volt. Az új OTE ezek szerint lehetőve teszi a nagyobb kerti épitmény épitését is?
Segitségüket előre is köszönöm!

Laci

[re=84825]Veisz László[/re]: Kedves László!
Szerintem az OTÉK egyértelműen fogalmaz,mert
86. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény, így különösen:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
g) állat ól, állatkifutó,
h) trágyatároló, komposztáló,
i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,
k) gépkocsi és egyéb tároló, vagy ezek épülete valamint
l) mosókonyha, nyárikonyha épülete.

A telek beépítésére vonatkozó előírások pedig ezt tartalmazzák:
Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai
(6)101 Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:
– növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
– tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy,
– árnyékszék,
– kemence, húsfüstölő,
– állatkifutó,
– trágyatároló, komposztáló, továbbá
– siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.
(7) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül – a szükséges védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között – helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.102

Azt pedig, hogy mennyit lehet egy telken összesen beépíteni, általában a helyi szabályozás határozza meg, mert
114. Telek beépített területe: a telken álló épületeknek a terepcsatlakozáshoz képest 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
b) az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány – az épület tömegétől kiálló részeinek – az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.

Ryhe

Van új téma: itt van az OTÉK idei 3. módosítása: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Elég bonyolult szöveg, én úgy értelmezem, hogy a helyi építési szabályzatok új OTÉK-nak megfelelő módosítására ad egy kis időt. Remélem ez azt is jelenti, hogy a kérdéses épületmagasságot csak ott kérhetik, ahol már a HÉSZ is módosult. Én egy kis épületen kiszámoltam az építmény- és az épületmagasságot is, 0,5 m-es a különbség, természetesen az építménymagasság javára.

Kedves Mariann!
A helyi építési szabályzatok sajnos elég sokáig fognak élni, lásd a Kormány 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletét a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

45. § (1) A 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint a (3) bekezdés szerint 2013. december 31-ig elfogadott településrendezési eszközök módosítás nélkül, továbbá a (2) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerint módosított településrendezési eszközök további módosítás nélkül – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével – 2018. december 31-ig, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó fővároson kívüli települések esetében 2015. december 31-ig alkalmazhatók.
(2) A 2012. december 31-én hatályban lévő településrendezési eszközök 2015. december 31-ig történő módosítása a VI. fejezet eljárási szabályai szerint,
a) – a b) pont kivételével – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának,
b) az együtt tervezendő terület esetén
ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és
jelmagyarázatának, vagy
bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatnak
alkalmazásával történhet.
(3) Az e rendelet hatálybalépésekor már elkészült, de még el nem fogadott, vagy az egyeztetés alatt lévő
településrendezési eszköz elfogadásáról
a) az Étv. 2012. december 31-én hatályos szabályainak, és
b) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának
megfelelően 2013. december 31-ig gondoskodni kell.
(4) Amennyiben a településrendezési eszköz elfogadása a (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem történik meg úgy azok elkészítésére, egyeztetésére és elfogadására e rendelet előírásait kell alkalmazni.
46. § (1) A fővárosi kerület esetében, a 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint a (3) bekezdés szerint 2014. június 30-ig elfogadott településrendezési eszköz módosítás nélkül, továbbá a (2) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerint módosított településrendezési eszközök további módosítás nélkül – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyûlési rendelet figyelembevételével – 2018. december 31-ig alkalmazható.
(2) A 2012. december 31-én hatályban lévő kerületi településrendezési eszköz
a) 2014. június 30-ig történő módosítása a VI. fejezet eljárási szabályai szerint, az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási
Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyûlési rendelet figyelembevételével,
b) 2014. július 1-től 2015. december 31-ig történő módosítása – amennyiben az a főváros településszerkezeti
tervének módosítását nem igényli – a VI. fejezet eljárási szabályai szerin
ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és
jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési
Szabályzatról szóló fővárosi közgyûlési rendelet figyelembevételével, vagy
bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatának
alkalmazásával történhet.

Az ezen a honlapon sokat hiányolt épületmagasságot is beledugták ebbe a jogszabályba, az OTÉK módosításai közé:
54. § Az OTÉK 1. számú melléklete a következő 12a. ponttal egészül ki:
„12a. Beépítési magasság: az épületmagasság, a homlokzatmagasság és a párkánymagasság gyûjtőfogalma.”
továbbá, a beépítési magasságot, mint olyat beledugták a szabályozási terv tartalmai követelménye közé is:
48. § Az OTÉK 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A helyi építési szabályzatban egységesen kell meghatározni a megengedett beépítési magasságot:
a) az épületmagasság,
b) a homlokzatmagasság vagy
c) a párkánymagasság
Természetesen alkalmazása csak a módosított építési törvény alapján elfogadott szabályozási tervek alapján lehet, addig marad a régi – megszokott –építménymagasság.
De, hogy kibújjon belőlem a kis ördög, az épületnek van épületmagassága. Viszont a szabályozási terv nem csak az épületek szabályozásával foglalkozik, hanem a tágabb fogalmú építményekkel is. Ez azt jelenti, hogy az építményekre nm lesz magasság meghatározása, pl. egy kéményre, vagy egy önálló hírközlésű adótoronyra. Örülhetnek majd a főépítészek, hogy ezt nem kell szabályozni. (Lelki szemeim előtt már látom, hogy a Kossuth téren, az új szobrok mellett megjelenik majd az új Magyar Rádiótelefon Társaság 100 méteres adótornya!)

[re=84963]Hartmann György Sándor[/re]:
Kedves György !
köszönöm a részletes tájékoztatást. Lassan már jogi diplomára is szükség lesz a tervezéshez. Az említett 54.§-t már nem tudom melyik módosításban lehet megtalálni, de akkor még van egy kis idő az átállásra.
Csak érdekesség, hogy én nem régen vettem észre, hogy az érvényben lévő OTÉK fogalommeghatározásokban a beépítettség számítása kicsit változott:
„114. Telek beépített területe: a telken álló épületeknek a terepcsatlakozáshoz képest 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni…b) az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, ”
A tornác meghatározása „129. Tornác: oszlopokkal, pillérekkel, boltívekkel alátámasztott fedett, az épület egyik homlokvonalához csatlakozó oldalirányból nyitott közlekedő tér.” Amennyiben a tornác nem számít bele a beépítettségbe, akkor felmerül bennem a kérdés, hogy a fedett terasz – amely szintén oszlopokkal van alátámasztva és közlekedésre is alkalmas – mennyiben különbözik a tornáctól.

Kedves Mariann!
ámbitus
egyik oldalán nyitott, tornác, folyosó vagy veranda
de, valójában ez csak
ámbitus
oszlopos, egyik oldalán nyitott tornác, a régi „paraszti építésből ránk maradt kifejezés.
Enek egy jellemzője van, hogy a tetőszék fedte le, azaz itt volt (az itt lévő oszlopok, illetve pillérek – mert, igazából általában négyszögletesek voltak!, mit tudank erről a nyelvészek!, a magyarság kutatók!) a tetőszék igazi alátámasztása. Minden egyéb, csak hunbuk, lásd az mostani „népi” építészek megoldásait.

Igen, majdnem észrevétlenül változott meg a fogalom, korábban az erkélyt is ide sorolták, de ma már nem.

Ebből egy adódik, ha az ember nekikezd egy feladatnak végig kell böngészni az összes éppen érvényes jogszabályt.
Igaz, hogy január 1-től eltörlik a tervezői esküt, hogy a terve megfelel minden jogszabálynak, előirásnak, stb, stb., – gondolom a tervezők kényelmére. A jövöben a tervező „az aláírólap aláírásával igazolja” fordulattal helyettesítik a tervezői nyilatkozatot, csakohogy
elekrtonikus lesz a dokumentumok beadása, ki a fene fogja ellenőrízni, hogy az adott tervező (szaktervező) aláírása igaz-e?

Abban szeretnék segítséget kérni, hogy az OTÉK 8. § (2) pontjában:
„A közművesítettség szempontjából az építési övezet
a) teljesen közművesített, ha
aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
ab) az ivóvíz,
ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés
együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;”
szereplő közcélú szolgáltatás mit takar pontosan?
Ha jól értelmezem, a CSOK rendeletből már kihúzták, de sajnos az otthonteremtési kamattámogatás rendeletben 341/2011. (XII. 29.) még mindig szerepel az összkomfortosságra vonatkozó előírás, ami erre az OTÉK pontra hivatkozik, tehát a CSOK-nál szigorúbb feltételt ír elő…
Előre is köszönöm,
üdvözlettel:
Kalapos Judit